A szeretet iskolája

A szeretet létszükséglet. Megfigyelték, hogy a magasabb rendű emlősök elpusztulnak teljes elkülönítés során, s az anyjuk mellől korán kiemelt és egyedül nevelt kismajmok szorongóvá, neurotikussá válnak. Ivarérett korban nem hajlandók a közösülésre, s ha mesterségesen megtermékenyítik, képtelenek lesznek az utódokat szoptatni, gondozni. A szerencsétlenek nem tudják, mi hiányzik az életükből, mert nincs olyan fogalmuk, hogy szeretet. Nekünk, embereknek van. És jelezzük is az értékét, de tessék csak megfigyelni, olykor milyen csalárd módon!

c_400_200_16777215_00_images_stories_egeszseg_szeris.jpgHányszor mondjuk az apróságoknak, hogy szeretlek, ha: rendesen megeszed a főzeléket, ha végre mindig a bilibe pisilsz, ha nincs rád panasz az óvodában, ha elrakod a játékaidat, ha vigyázol a ruhádra, ha jó jegyeket hozol haza stb. – egyszóval, ha nekem örömet szerzel. Nem mondjuk ki, mégis ott lebeg a kicsik feje fölött a mondat másik, - csak sejtett, de fenyegető része - máskülönben nem foglak szeretni! A kisgyermek számára nincs rettenetesebb, mint arra gondolni, hogy előfordulhat, hogy elveszíti a szülői szeretetet. Ráadásul az élet konkrét helyzeteket is teremt, amelyek a sejtést bizonyossággá változtatják. Az elmúlt évi statisztikák szerint a házasságok már közel kétharmada válással végződik. Igen sok kiskorúnak mondja az anyukája: „mi elváltunk, mert nem szerettük egymást. Apu most elment.” Az okosabbak még hozzáteszik: „de téged ugyanúgy szeret, mint régen.” Csakhogy a példa azt mutatja, hogy azt hagyják el, akit nem szeretnek. Hogy szerethet az apu, ha képes volt engem is itt hagyni? Ezek a kétségek előre nem látható lelki problémák magjait vetik el, amelyek olykor tinédzser korban, máskor a felnőtt életben jelentkeznek a kapcsolatteremtés, az önmegvalósítás és bizony nagyon gyakran a szexuális élet terén is.

A válás, a családok széthullása ellen nem ismerem az orvosságot. Mára - úgy tűnik – a végleges elköszönés a problémamegoldás sablonjává vált. Amikor tehát a szeretet tanításáról beszélünk, ilyen helyzetben nem is tehetünk mást, mint hogy lehetőség szerint elkerüljük a gyermeki lelkeket rongáló buktatókat. Elment Apu? Anyu? Te viszont annyit találkozhatsz vele, amennyit csak akarsz. Mert csak otthont változtatott, szívet nem, neked mindig jut benne hely. Legyen ez bizonyosság a gyermek számára, amelyet a gyakorlat is igazol! Még ilyen körülmények között is megteremthető az utódok lelki biztonságérzése, ha a szülők nem egymás ellen, nem rivalizálva, hanem egymást kiegészítve biztosítják kifogyhatatlan szeretetükről az elhagyott, vagy a velük maradt gyerekeket. Így felértékelődik a szeretet maga is. Kislányunk megtanulja, hogy csak azzal bújik majd ágyba, akit alaposan megismert, akibe szerelmes, és aki viszontszereti. Fiúnk? Át fogja hatni a felelősség, tisztesség érzete, és megtanulja, hogy tudjon szeretni, s merje is ezt kimutatni.
Ha azonban nem fordítunk kellő figyelmet és energiát az érzelmi nevelésre, akkor bizony komoly veszélyeknek tesszük ki cseperedő gyermekeinket. A szeretetéhség rendkívül erős hajtóerő. Sok kis és nagy kamasz, akinek nincs módjában odahaza jóllakni ezzel a csemegével, könnyen csapódik olyan csoportokhoz, amelyeket hasonló érzelmű gyerekek alkotnak. A csapat védettséget ígér. Ennek fejében viszont korlátlan testi-lelki azonosulást követel. Mindig jelen vannak nagyobbak, „vezér egyéniségek” akik kihasználják az újonnan érkezettek gyenge ellenálló képességét. Tizenhárom-tizennégy éves korú lányoktól megkövetelik a szexuális szolgáltatást, azután következik az italozás „szipuzás” majd a keményebb narkotikumok. Ezekhez pedig pénz kell, nem is kevés. Az olvasó fantáziájára bízom, hányféle módon próbálnak hozzájutni mindenesetre közöttük van a prostitúció is.

Szexuális nevelés és felelősség

c_400_200_16777215_00_images_stories_szeris2.jpgA szexuális nevelés a szülők dolga, hiszen a nemi élet annyira az intim szférába tartozik, olyan meghitt hangulat és szeretetteljes kapcsolat szükséges a megbeszéléséhez, amilyet csak az anya és az apa biztosíthat. A feladat azonban nem könnyű. Már csak azért sem, mert sokakat visszatart a szeméremérzés, nincs mindenkor és mindenki által használható módszertana a tárgy feldolgozásának, és nem utolsó sorban a szülők jelentős része sincs tisztában a szexualitás természetrajzával. Egy korábbi felfogás azt vallja, hogy mi ne feszegessük a témát, majd úgyis megkérdezi a gyermek, amire kíváncsi és elegendő, ha ekkor válaszolunk. Csakhogy egy friss felmérés eredményei azt mutatják, hogy igen sok gyermek nem is mer a szülőkhöz fordulni felvilágosításért. Ismereteiket gyakran a tévéből szerzik, az így szerzett információk viszont többnyire értehetetlenek, még gyakrabban riasztóak a számukra. A nehézségek ellenére tehát a családi élet fontos mozzanatának kell tekinteni a nemi életről történő beszélgetéseket, és ami nagyon fontos: ennek érzelmi összefüggéseiről is szót kell ejteni.

Szükséges a kamaszodó fiúkkal az önkielégítésről tárgyalni, már csak azért is, mert a mai aktív nemi életet élő férfilakosság több mint fele (rövidebb-hosszabb ideig) korai magömléssel küszködik. Ennek hátterében pedig mindig megtalálható a gyermek- és serdülőkori helytelen, elsietett maszturbálási gyakorlat. Csakhogy ez megint olyan téma, amelyet tabuk öveznek. Többi között alapfelfogás, hogy ne adjon önkielégítésre vonatkozó tanácsot a felnőtt a gyereknek. Szerintem adjon (de feltétlenül az apa!) ám indirekt módon, esetleg példabeszédekkel. Mondjuk így: „egy kollégám volt olyan bátor és elmondta a fiának, hogy minden gyerek kivétel nélkül rövidebb-hosszabb ideig gyakorolja az önkielégítést. Ez ugyanis természetes dolog, amely a nemi éréssel együtt jár. Nagy baj azonban, ha elkapkodják, elsietik a dolgot. Erre időt kell szánni, s főként olyankor, mikor nem zavarhat senki”. Az ilyen típusú, néhány mondatos „beszámoló” elegendő arra, hogy megszüntesse a maszturbáláshoz még ma is kapcsolódó bűntudatot, s felhívja a figyelmet a zavartalan körülmények, valamint a hosszabb időtartam fontosságára. Helyesen teszi az apa, ha gusztusos, szép női aktokat tartalmazó magazint „felejt” a könyvespolcon, amely segíti a fiúgyermeket a fantáziaképek alakításában. A pornó, különösen 14 év alattiak számára nem ajánlott, de nem okoz katasztrófát a jó önértékeléssel bíró nagyobb serdülők esetében, akik már tudják, hogy a közszemlére tett méretek alaposan eltúlzottak, és a sugalmazott szabadosság, morál is eltér a normális átlagtól.
Elképesztő, hogy a rendeléseken szexuális problémákkal jelentkező mai huszonéves hölgyek között is még sokan vannak, akik elemi női funkciókról, így a menstruációról sem kaptak édesanyjuktól felvilágosítást. Pedig a vér látványa és a fájdalom, amely a nemiszervhez kapcsolódik, alapját képezheti a későbbiekben kialakuló szex hárításnak, vagy orgazmus képtelenségnek.

Korábban szó esett arról, miként gyakoroljuk a szeretetnyilvánítást odahaza. A tréning eredményeként fogékonnyá válnak kamasz gyermekeink arra, hogy szavaink nyomán azt is megértsék, hogy a nemi életnek nélkülözhetetlen része az érzelmi egymásra hangoltság, a szerelem, s ez az ötvözet tartósabbá, kulturáltabbá, szebbé teszi a férfi-nő kapcsolatot.
Ha a szexuális életről beszélgetünk, ne mulasszuk el mindkét nembéli gyermekünknek, - de külön-külön - megemlíteni „mi szokott jó lenni” a lányoknak, fiúknak. Eleinte elegendő néhány utalás az érzelmi előkészítés fontosságára, majd az erogén zónákra, azok ingerlésének módjaira. Ha mindezt sikerül feszültségmentesen, mondhatni jóbaráti hangulatban feldolgoznunk, biztosak lehetünk abban, hogy felbátorodott gyermekünk a továbbiakban hozzánk fordul más, - a szexet érintő kérdésekkel is.

Dr. Esztergomi László szexuálpszichológus
 

Click here - http://fbetting.co.uk claim betfair bonus

adsense

Az oldalunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Neked.
Elfogadom a cookiek használatát az oldalon.