Győzedelmeskedni a munkahelyi stressz felett!

Ha stresszről van szó, egyes kutatók elbagatellizálják jelentőségét, hisz az is a szkeptikusok malmára hajtja a vizet, hogy a stressz nehezen mérhető, behatárolható jelenség. Mégis a felmérések azt mutatják, hogy a stressz egyre inkább jellemzi munkahelyeinket és egyre nehezebb a kiutat megtalálni. Most eloszlatjuk a tévhiteket és ismertetjük a legegyszerűbb, a mindennapokban is használható praktikákat.

Miért? A stressz lehet pozitív is?

altDe még mennyire! Maga a stressz nem pejoratív értelmű, csak a mindennapjainkban általában negatív értelmében használjuk a fogalmat. Dr. Selye János, a stressz kutatója arra a megállapításra jutott, hogy bármely élethelyzet, amely alkalmazkodást követel meg tőlünk, legyen az kellemes vagy kellemetlen, stresszt okoz. Ám míg a félelem, a menekülési vágy, az agresszió negatív stresszt vált ki, addig az úgynevezett eustressz pozitívat.

Ez egy mobilizáló stressz, melynek hatására felszabadulnak a szervezet rejtett fizikai és értelmi tartalékai. Ilyenkor történik meg, hogy a sportoló élete legjobb teljesítményét nyújtja, a diák arra is emlékszik, amiről sose gondolta volna, hogy eszébe jut, a randin lévő pedig sziporkázik. A pozitív stressz hatása alatt tehát optimistának, produktívnak érezzük magunkat, majd amint elvégeztük a feladatot, a test visszatér egyensúlyi állapotába.

Az állandó stressz rombol

Ha azonban körülnézünk, azt tapasztalhatjuk, gyakoribb a negatív stressz jelenléte a környezetünkben, márpedig ez kimerítheti a test erőforrásait, és hajlamossá teheti a betegségre. Nézzük csak, miért! Az emberekre nehezedő állandó nyomás gyakorlatilag minden szervünkre hat. Egyrészről stressz hatására megnő a vérnyomás, felgyorsul a szívverés, az emésztőrendszer felől a menekülés szempontjából kulcsfontosságú helyek felé terelődik a vér: az izmokba és az agyba. Folytonos stressz esetén ezek a reakciók állandósulnak. Magas vérnyomás alakul ki, szív- és érrendszeri betegségek jelentkezhetnek. A tápcsatorna vérellátásának csökkenése fokozza a fekélyhajlamot, rontja az emésztést.Az állandó feszültség az immunrendszert is gyengíti: az immunsejtek számbeli és minőségi romlása okozza, hogy ilyenkor hajlamosabbak vagyunk elkapni valamilyen fertőzést, sőt, ez a folyamat elősegítheti a rákos sejtek terjedését a szervezetben. Mindez nem okoz jelentős problémát, ha csak alkalomszerűen jelentkezik. Tartós feszültség esetén azonban az emberi test folyamatosan készültségben áll, ezért megnő a különféle panaszok és betegségek kockázata.

Tünetek

altA feszült munkatempó különböző egészségi problémákat okozhat: fejfájást, álmatlanságot, depressziót, magas vérnyomást, izomfájdalmakat, étvágytalanságot vagy éppen kényszeres evést, ingerlékenységet, idegösszeomlást, gyomorfekélyt. Ha a barátnője/felesége él nagy stresszben, akkor nehezebben sikerül áldott állapotba kerülnie, és felgyorsítja a szervezet biológiai öregedésének folyamatát is. Még a hirtelen testsúlyváltozás is az állandó feszültség számlájára írható. A túlzott, mindent elborító, kontrollálhatatlan stressz rontja a pszichés hatékonyságot, felmorzsolja az alkotó energiát, kiégést okoz, tönkreteszi a kapcsolatokat, aláássa a karriert, romboló hatással van az egészségre. A rossz közérzet, rossz hangulat miatt nem ritkán alkoholhoz, könnyű drogokhoz nyúl valaki, esetleg rossz szokások rabjává válhat: állandóan nassol, dohányzik, szex- vagy játékfüggő lesz. Nem törvényszerű, de stressz hatására ez gyakoribb. Ha nem tudjuk megfelelően kezelni ezt a helyzetet, ördögi kör alakulhat ki: a stressz álmatlansághoz, depresszióhoz vezet, ez pedig csökkenti a munkahelyi teljesítményt. Ettől pedig ismét stresszesek leszünk.

Akkor ne is legyen stressz?

De. Legyen. Néha. Stresszre szükség van, az az élet sava-borsa. Ráadásul alig van már olyan munkahely, ahol ne lennének legalább időnként stresszterhes időszakok, amikor hirtelen több lesz az elvégzendő feladat, szorítanak a határidők, jön egy átszervezés, egy új munkakör. Ez nem is baj, hiszen nem maga a stressz ártalmas, hanem az, ha nem tudunk megbirkózni vele. Megdöbbentő adat, hogy a kéthetes vagy annál hosszabb betegszabadságok több mint negyedének munkahelyi stressz, vagy a stressz által okozott egészségi probléma az oka. Ezek a kiesések éves szinten az Európai Unió tagállamainak munkáltatóit több tízmilliárd (!) euróval terhelik meg.

Munkáltatói érdek

A munkáltatónak is érdeke, hogy dolgozói minél kevesebb stressznek legyenek kitéve: a nyugodt, kellemes légkörben csökken a táppénzes napok száma, könnyebben megtartható az értékes munkaerő, növekszik a dolgozók biztonságérzete, lojalitása és motivációs szintje is.

Mit tehetünk?

Szinte mindenki talál valamilyen módszert, amivel több-kevesebb sikerrel levezetheti a feszültséget. Egy nemrég készült felmérés szerint az emberek túlnyomó többsége szórakoztató kikapcsolódást választ: filmet néz, játszik valamit, olvas, a hobbijának él, barátaival találkozik. A második legnépszerűbb stresszoldási módszer a sport. Bármilyen sport megfelel erre a célra, a lényeg, hogy örömöt okozzon és fizikailag is megdolgoztassa az embert. Beszéljen a problémájáról a párjával is, higgye el nekem, nőként és feleségként is mondom, ez nem a gyengeség jele. Ha tudja a kedvese, hogy ez a probléma, megértőbb lesz, és legalább az otthoni stressz csökken, mert ő (remélhetőleg) figyelni fog arra, hogy ne fokozza a feszültséget, talán még bevet egy-két házi praktikát is, ami segíthet önnek. Meg lehet próbálkozni patikus által ajánlott étrend-kiegészítő szedésével is, illetve nyugodtan forduljon orvoshoz, akár háziorvoshoz is, ha a probléma állandósul és rontja az életminőségét. Ezt tekintsük ugyanolyan betegségnek, mint egy lábtörést – ilyenkor is segítségre van szükségünk, nincs ebben semmi szégyellni való vagy kellemetlen.

Ha nem tud változtatni, változzon ön!

altHa nem képes megváltoztatni a körülötte lévő világot (nem tudja lecserélni a főnökét, anyósát, folyton elromló kocsiját, kevés fizetését), akkor változtasson azon, hogyan tekint erre a helyzetre! Tudnia kell, hogy a stresszt magunknak okozzuk, még akkor is, ha látszólag a világ tehet a bajainkról. Ennek az állításnak a megértése, elfogadása nem könnyű, de gondolj bele: van, akinek az úttesten átkelni is félelmetes, más pedig több ezer méterről ugrik ki ejtőernyővel. A különbség abban van, miként viszonyulnak a világhoz, a történésekhez. Egyeseknek fát lehet vágni a hátán, mások egy vicces beszólástól is elmenekülnének. Jó hír, hogy a stressztűrőképesség javítható, személyiségünk ezen része is fejleszthető. Ha tehát elfogadjuk, hogy bizonyos helyzeteket képtelenek vagyunk (legalábbis most azonnal) megváltoztatni, onnan csak egy lépés, hogy addig is a saját viszonyunkon változtassunk a dologgal kapcsolatban. Már az is nagyon sokat segíthet a stressz csökkentésében, ha szabunk egy időhatárt, ameddig eltűrjük az adott szituációt. Ha azt mondjuk, már gyűjtöm a pénzt az új kocsira, addig kell csak kibírnom, vagy már keresem az új állásom, egy éven belül biztosan lesz egy jobb helyem, anyósom is csak egy hétig vendégeskedik, addig a feleségem kedvéért kibírom, akkor kicsit könnyebb, mert nincs kilátástalanságérzés. 

Persze ehhez az kell, hogy ne csak rinyáljunk, hanem tegyünk is érte! Ha látjuk a stresszt okozó szituáció lehetséges elmúlását, azt, amikor feloldódik a helyzet, az már könnyebbé teszi az elviselését. Akkor is csökken a stressz, ha nem akarsz irreális elvárásoknak (akár magad támasztottad, akár mások) megfelelni. Gondolkodjon el, tényleg muszáj-e a mindent vagy semmit elve alapján élned, nem lehet-e néha közepesen jó kolléga, beosztott, szerető, férj, apa. Oké, nem mindig, de néha, ha úgy hozza a helyzet, akkor csökkenti a stresszt, ha kevesebb erőbedobással végzed a munkát, és ezáltal csökken a pszichés terhelés. (Ezt a módszert ne alkalmazza, ha egyébként is félvállról végzi a munkáját és életét a kapcsolatait, mert rossz vége lehet.)

Próbáljon személyiségfejlesztéssel foglalkozni, javítsa az önképét, világképét! Ha az idő hiánya okoz állandó stresszt, akkor tanuljon időgazdálkodást, ha a kommunikációval van baja, akkor foglalkozzon ennek a fejlesztésével! Mindemellett természetesen segíthet, ha kiegyensúlyozottan táplálkozik, rendszeresen mozog (mindegy, milyen mozgásforma, csak örömöt okozzon), illetve (ha él ezekkel a szerekkel) csökkentse a dohányzást, alkohol- és kávéfogyasztást, tudatosan figyeljen az elegendő mennyiségű pihenésre, alvásra, és ha nincs még hobbija, akkor keressen egyet! Az egyik leghatékonyabb megoldás a rendszeres, heti legalább két alkalommal végzett sport, illetve az, ha valami olyan munkafolyamatot találunk, amiben részese lehetünk az úgynevezett „flow”-nak, tehát teljesen belemerülünk valami érdekes dologba, magával ragad a végzett tevékenység. Ez akkor a leghatékonyabb, ha az alkotó tevékenység távol áll a hétköznapi munkájától. Ez lehet az autó bütykölése, valami finom étel elkészítése, meccs a haverokkal, vagy kreatív, alkotói folyamat. Ezek feltöltenek, ellazítanak, illetve megajándékoznak a felszabadultság érzésével.
Persze ezek a módszerek nem a stresszt szüntetik meg, hanem annak elviselését könnyítik. Van azonban módszer arra is, hogy a tartós feszültséget okozó helyzetekből legyen kevesebb, és hosszú távon ez a módszer hatékonyabb is!
 

Click here - http://fbetting.co.uk claim betfair bonus

adsense

Az oldalunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Neked.
Elfogadom a cookiek használatát az oldalon.