Mellek: a nőiesség szimbólumai

Számos megfigyelés bizonyítja, hogy a férfiak először a hölgyek arcára, majd azonnal a melleire pillantanak. Utcán, villamoson, munkahelyen folyik ez a közjáték, amelynek célja, hogy az esetleges esztétikai élvezet mellett képet nyerjen a szemlélő arról: vajon mennyire nőies az illető hölgy?

c_400_200_16777215_00_images_stories_egeszseg_mellm.jpgMindez nem (csupán) a szexuális érdeklődés jele. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy öntudatlan megméretés történik, vajon milyen anya válnék belőle? Ez első olvasásra túlzásnak tűnhet, hiszen a strandon a lányok melltartóját gúvadó szemmel bámuló sihederek aligha gondolnak ilyesmire, sokkal kézzelfoghatóbb dolog jár az eszükben. És ez rendjén is van így. De érdemes megjegyezni: a természeti népeknél, ahol fedetlen keblekkel járnak az asszonyok, tehát semmi titokzatosság nem övezi az idomokat, nem képezi a szerelmi játék részét a mellek babusgatása. Ott arra használják, amire a természet megalkotta, azaz az újszülött táplálására. Ez hát az eredeti program, amelynek csírái megtalálhatók valahol tudatunk legmélyén, ám korunk férfija cseppet sem bánkódik azért, hogy a civilizáció hozadékaként egyéb szerepet is kaptak a női mellek. Sőt!

Pubertáskori változások

A női olvasók bizonyára emlékeznek az időszakra, amikor aggódva, vagy éppen örömmel szemlélték serdülésük jegyeit. Ez minden leánygyermek számára kritikus időszak, mert mellecskéik gyarapodása nővé érésük diadalát jelenti. Ha viszont a kortárs barátnőkhöz képest lassúbb a folyamat, s anyu nem magyarázza el, hogy csak késésről és nem végleges lemaradásról van szó, akkor bizony komoly pszichés problémák is kialakulhatnak. De mit is kellene elmondani?
Nagy általánosságban nyolc-tíz éves korban az ösztrogén hormonok hatására kezd kifejlődni a mellbimbó, a pubertással meginduló nagyobb hormontermelés eredményeként pedig maga a mell is növekedni kezd, és úgy a húszas évekre nyeri el fiatalkori alakját. A formája az örökítő génektől függ hasonlíthat az anya, vagy akár az apai nagyanya mellére is. Húszéves korban a mell szövete kemény, a bimbók kihívóan, pimaszul ingerlik a férfiszemeket. Húsz és harminc között a természet jelzi: nem a hódításra alkottalak, hanem utódok táplálására. A mell lágyabb lesz, méretétől függetlenül kicsit meg is süllyed. A negyedik évtized után, amikor már nem kerül sor nemzésre, a mell egy biológiai óra parancsára kisebb lesz, szövetei visszafejlődnek, különböző mértékben lógóvá válik.
A változás korában a legtöbb nő magára szed néhány kilót, s a mellei ismét megnövekedhetnek, de az újra formálódást nem az eredeti szövetek regenerálódása, hanem a zsír lerakódása okozza. A végeredmény szempontjából természetesen ez közömbös, az a fontos, hogy ismét gömbölyödik a blúz eleje, ettől pedig ismét megerősödhet a női büszkeség.
Nagyon sok felmérésből meríti a tudomány a megállapítást, hogy a nők 97 százaléka a női mivoltuk szimbólumának a kebleket tekinti éppen ezért a serdülő lányok legnagyobb aggodalmát melleik várható mérete jelenti. Noha egyértelműen kijelenthető, hogy a férfiaknak csak egy része van kifejezetten oda a nagy mellekért, mások a kismellű nőkért képesek megőrülni, sokan életük végéig szomorkodnak apró idomaik miatt. Jó néhányan bátortalanul kérdezik: mi lenne, ha plasztikai műtéttel pótolnák azt, amitől a természet megfosztotta őket? Pszichológiai szempontból mindig az a fontos, hogy visszanyerjük lelki egyensúlyunkat. Aki tehát képes megfizetni a méregdrága műtétet, és boldogabb lesz megnövekedett kebleivel, - miért ne tenné?

Felnőttkori szerepek

c_400_200_16777215_00_images_stories_mellm2.jpgMint az eddigiekben szó esett róla, a hölgyek túlnyomó része a legnőiesebb testrészének a melleit tekinti. Ebben igazuk is van. Nem véletlen, hogy a kicsi vagy húsosan domborodó keblek a szobor torzókon, művészi fotófelvételeken egyaránt az egész szebbik nemet szimbolizálják. A mellek a fejlett kultúrákban jelentős szerepet kapnak a szexuális életben is. Egyes megfigyelések szerint a férfiak számára többnyire az olyan melltípus izgató, amilyen az anyukájuknak volt. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetnének fülig szerelmesek egy teljesen más formákkal rendelkező hölgybe ugyanakkor elképesztő és sajnálatos, hogy milyen sok férfi hanyagolja el felesége, barátnője kebleit. Arról már nem is beszélve, hogy mennyien akadnak, akiknek fogalmuk sincs, mi mindent kellene kezdeni ezzel az érzékeny testrésszel! Igaz, tudatlanságuk jórészt annak köszönhető, hogy a nőpartner sem mindig fejezi ki pontosan igényeit, vágyait. Részint szégyenlősségből, részint valamilyen rosszul felfogott gőgből nem hajlandók erről beszélni, vagy legalább is érthető jelzéseket adni. Egy hölgy, aki férje fantáziaszegény szexusáról panaszkodott, többi között így fogalmazott: „Egy férfinek mindent kell tudnia a nőről, mire megházasodik. Én nem vagyok hajlandó tanítónénit játszani...” Hibás ez a felfogás, már csak azért is, mert a szexualitás nem sablonokra épül. Ami bevált és izgató volt az egyik partner számára, az fájdalmas, esetleg unalmas lehet a másiknak. Ezért elkerülhetetlenül szükséges, hogy valamilyen - de semmiképpen sem direkt - formában a hölgyek maguk irányítsák érzékeny pontjaikra a férfiak figyelmét.

A mell nagy kincs, ezt azok tudják igazán, akik alig-cicik miatt szomorkodnak. Erre a kincsre pedig vigyázni kell! Jól tudjuk, az erős ütés, nyomás igen veszélyes, de kevesebben gondolnak arra, hogy szuper érzékeny bőrének igen káros a napsugár is.

Dr. Esztergomi László szexuálpszichológus
 

Click here - http://fbetting.co.uk claim betfair bonus

adsense

Az oldalunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Neked.
Elfogadom a cookiek használatát az oldalon.