Több mint szomorúság: depresszió!

c_400_200_16777215_00_images_stories_fn1.jpgA depresszió kifejezés napjainkban sokkal többször hangzik el, mint ahányszor szükség
lenne rá. A múló rosszkedvet, bosszúságot is depressziónak nevezzük, és ezáltal egyre
csökken az az érzésünk, hogy egy betegségről beszélünk. Pedig ez egy komoly, kezelést
igénylő állapot, a világon átlagban az emberek kb. 5%-át érinti.

Tudta?
• Hazánkban ez az arány magasabb, itt az emberek 15%-ának életében legalább
egyszer előfordul depressziós időszak.
• A betegség nőknél kétszer olyan gyakori, de ez nem áll összefüggésben olyan
jellemzőkkel, mint például a sokak által emlegetett „hisztizés”, vagy „gyengeség”.
• Fontos tudni, hogy ez nem olyan állapot, amit a beteg kénye kedve szerint
változtatni tud, vagy ami elmúlna, ha az illető „összeszedné magát”.
Bár egyre többen szereznek kellő ismereteket a depresszióról, a gyógyítás során sokszor
még mindig azzal a legnehezebb megküzdeni, hogy a családtagok együttműködését
megnyerjük, és legalább ne hátráltassák a gyógyulást. Gyakran visszatérő tipikus hiba,
hogy a hozzátartozók fel akarják vidítani a depressziós családtagot, aki szembesülve
azzal, hogy már nevetni is képtelen, még jobban belesüllyedhet a keserűségébe és
pesszimizmusába.

Test vagy lélek?
A depresszió testi illetve lelki betegségként való értelmezése már több száz éve is sok
problémát okozott, mivel azonban a depresszió mindig is testi tünetekkel járt együtt
(hasonló a leírás Hippokratésznál a maiakhoz), korábban a tüneteket feltétlenül testiből
eredő testinek értelmezték. A XVIII. század első felében Friedrich Hoffmann még az agy
fiziológiai elváltozásaként, a század második felében Anne-Charles Larry az idegrendszer
rostjainak elváltozásaként értelmezi a depressziót, a melankóliát. A mai pszichiátria és a
pszichoszomatikus szemléletű orvostudomány szélesebb körben kutat. Az összefüggések
azonban nem teljesen egyértelműek, az idegrendszer és a lelki problémák oki kapcsolatai
nem bizonyítottak. Nem törvényszerűen követi, vagy előzi meg a testi elváltozás a lelkit,
noha az orvostudomány szemlélete szerint így lenne. Ez azonban felületes megközelítés,
hiszen - noha találtak gyógyszereket a tünetek enyhítésére -, a konkrét, a gyógyszereket
megelőző és az annak hatására lejátszódó folyamatokat nem tudták pontosan leírni. Ma
is sokféle irányzat próbál választ adni ezekre a kérdésekre. A melankólia (mely később
a depresszió értelmezésére zsugorodott) kétezer éves története alapján a testi és a
létezéssel kapcsolatos lelki tényezők elválaszthatatlanul összekapcsolódtak.

Mikor van szó depresszióról?
A depresszió napjainkban a legelterjedtebb hangulatbetegség, mely önmagában is
jelentkezhet egy vagy több periódusban, illetve mániás epizódokkal váltakozva, amikor
bipoláris (mániás-depressziós) kórképről beszélünk.
Az élet során csaknem minden embernél előforduló átmeneti lehangoltság még nem
abnormális! Akkor válik csak azzá, ha a levertség sokkal súlyosabb, mint az azt kiváltó
esemény megindokolná. A depressziót a hangulati zavaron kívül gondolkodásbeli,
motivációs és testi tünetek jellemzik, melyek közül legalább 5 jelenléte szükséges
minimum két hétig ahhoz, hogy depressziós epizódról beszéljünk:
• a hangulati tünetek közül kiemelkedik a szomorúság, a lehangoltság, mely
reménytelenséggel és boldogtalansággal párosul; a depressziós személy nem
képes értékelni, élvezni az élet örömeit, a korábbi hobbikat, a családjával töltött
időt, gyakran sír, az öngyilkosság gondolata is felmerül
• a gondolkodásmódot érintő tünetek általános jellemzője a negatív önértékelés:
értéktelenség-érzés, kudarc, önvád, reménytelenség, pesszimizmus

•a motiváció minimumra csökken; teljes passzivitás uralkodik akár a mozgás, a
tevékenységek, akár a távolabbi tervek területén
a testi tünetek: étvágytalanság, fáradtság, alvási zavarok és energiahiány

Egy fázisú depresszió
A(z unipoláris) depresszió kialakulása 30- 40 éves korban a leggyakoribb. A kezeletlen
depressziós epizód hosszúsága 6-24 hónap között változik. Amellett, hogy a depresszió
elsősorban hangulati betegség, mellette néhány egyéb jellemző tünet is kíséri (például
szexuális zavarok, figyelmi zavarok, frusztráció, tolerancia, memória megváltozása).
A depresszió emellett sajnos gyakran krónikus betegség, amely jelentősen rontja az
életminőséget. A visszaesés gyakori és általában a tünetek súlyosbodása várható a
későbbi periódusokban.

Fent és lent: bipoláris kórkép
A bipoláris (mániás-depressziós) kórképben a hangulat a depressziós, a normál, illetve a
mániás állapotok között ingadozik szakaszokban, ám néha a normál átmenetek egészen
lerövidülnek. A depresszió ellenpontjaként azonban a mániának egy enyhébb formája
is jelentkezhet, amit hipomániának nevezünk, de mindkét esetben ugyanúgy bipoláris
zavarról beszélünk, és mindegyik kórképben a depressziós időszak jóval hosszabb
(hónapok is akár), mint a mániás (lehet csupán pár nap).
A hétköznapi életben is szoktuk mondani, hogy valakinek mániája van, vagy mániákusan
szeret valamit. Ez azonban még nem patológiás. A határ ott húzódik, amikor valakinek
olyan időszak következik be az életében, amikor sokkal jobban van, mint volt valaha, és
a feldobottsága, felpörgöttsége is tőle szokatlan módon jelentkezik.
A hipománia, tehát az enyhébb súlyosságú mánia jellemzői a következő tünetek
lehetnek: emelkedett hangulat, fokozott aktivitás, megnövekedett önértékelés és
optimizmus, túlzott barátságosság, sok beszéd, megnőtt szexuális igény, csökkent
alvásigény, túlköltekezés esetleg faragatlan viselkedés vagy ingerlékenység, szárnyaló
gondolatok. Abban az esetben, ha kifejezett gátlástalanság (szexben, üzleti életben,
szerencsejátékokban), szembetűnő aktivitásfokozódás (alig alszik a munka, a sport, a
szórakozás mellett), agresszív megnyilvánulások, és romló teljesítmény jellemeznek
valakit a fentieken túl, akkor nagy eséllyel a súlyosabb formával, a mániával van
dolgunk. Ezen „felpörgött” időszakokat végül gyakran akár súlyos depressziós időszakok
válthatják fel. A környezet számára ez a betegség különösen nehezen tolerálható, és
emiatt sajnos az elmagányosodás veszélye fennáll. További rizikófaktor a gyakran társuló
alkohol vagy drogfogyasztás, illetve az öngyilkosság. A mániás depresszió kialakulásában
- mely körülbelül 5-10%-a a hangulatbetegségeknek -, szintén fontosak a biológiai
tényezők, az öröklött hajlam szerepe. Általában 20 éves kor körül jelentkezik, a nemek
között nincs különbség, de a magasabb társadalmi rétegek körében gyakoribb az
előfordulása.

A pszichoterápia és gyógyszer együtt segít
A hangulati betegségek – amilyen a depresszió is - biológiai hátterében a központi
idegrendszer egyes ingerület átvivő anyagainak (noradrenalin, szerotonin, dopamin)
anyagcsere zavara áll, emellett jelentős szerepe lehet bizonyos kiváltó életesemények
hatásainak is. Emiatt, hogy a kialakulás hátterében mind biológiai, mind pszichológiai
okok is szerepelnek, hatékony kezelési módnak számít mind a gyógyszeres terápia, mind
a pszichoterápia. A pszichiátriai betegségek, így a depresszió kezelésében is bizonyított,
hogy a depressziós betegek jobban reagálnak gyógyszeres (ill. biológiai) kezelésre, ha
azt pszichoterápiával együtt alkalmazzák. Nagyon fontos tudni, hogy a nem, vagy nem
megfelelően kezelt depresszió gyakori komplikációi (öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet,
alkohol ill. drog-betegség, fokozott szív- és érrendszeri problémák, teljesítőképesség
csökkenése, kapcsolati konfliktusok) súlyos terhet jelentenek a beteg, a családtagok és a
társadalom számára.

Biológiai terápiás módszerek
A depresszió biológiai terápiájának formái: gyógyszeres terápia, alvásmegvonás,
fényterápia, illetve elektrokonvulzív kezelés (közismertebb nevén: elektrosokk). Ezeket a
terápiás módokat gyakran együttesen alkalmazzák.

• A gyógyszeres terápiával kapcsolatos pozitív eredménynek számít, hogy a
depressziós betegek kétharmad részének állapota a legtöbb antidepresszív
kezelésre megfelelően javul. Negatív eredmény viszont, hogy a betegek 40%-
a nem mutat változást, és a javulást mutató betegek 20-30%-a esetében egy
idő után nem hozza a gyógyszer a kellő eredményt. Továbbá, annak ellenére,
hogy a jelenlegi depresszió elleni gyógyszerek (antidepresszívumok) hatékonyak,
sokszor az érezhető pozitív hatás kialakulásához minimum 2-4 hét szükséges,
mely során a mellékhatások kialakulásának az esélye nő, és ez – érthetően -
negatívan befolyásolhatja az együttműködést, mert a beteg türelmetlenül várja
már szinte az első tabletta bevétele után a javulást. Azonban már olyan modern
készítmények is elérhetőek, - az ún. kettős hatású antidepresszívumok -, melyek
amellett, hogy rövidebb idő alatt fejtik ki jótékony hatásukat, önmagukban is
csökkentik a szorongást, javítják az alvás minőségét, nem okoznak émelygést,
hányást, ellentétben a legtöbb más antidepresszívummal nem rontják a szexuális
funkciókat (nem okoznak csökkent libidót/vágyat, merevedési problémákat,
orgazmus elmaradását) ami a férfiak esetében különösen fontos szokott lenni, és
szív- és érrendszeri rizikójuk is csupán minimális. Ezen gyógyszerek egyike már
továbbfejlesztett, szájban közvetlenül oldódó, narancs ízű tabletta formájában is
kapható, mely új gyógyszerforma sokkal kényelmesebb és diszkrétebb bevételi
módot tesz lehetővé, bárhol, bármikor víz nélkül lenyelhető, csökkentve ezáltal a
gyógyszerszedés érzetét, és javítva ezzel a teljes gyógyulás esélyét.

• Már számos vizsgálat megerősítette, hogy az egy éjszakára kiterjedő teljes
alvásmegvonás határozott – bár többnyire átmeneti – depressziócsökkentő
hatással bír a depressziós betegek kb. 50 százalékánál, Úgy tűnik, elsősorban
a súlyos depressziós betegek javulnak alvásmegvonásra, főleg akiknél a testi
panaszok, jelentős fogyás, alvászavar és a napszaki ingadozás (estére javuló
állapot) észlelhető. A terhesség első harmadában is – amikor lehetőség szerint
minden gyógyszer kerülendő – célszerű lehet az alvásmegvonás alkalmazása,
legalábbis akkor, ha fenyegető abortusz veszélye nem áll fenn. Újabb vizsgálatok
szerint az egész éjszakára kiterjedő (ún. teljes) alvásmegvonás hatékonyságával
teljesen megegyező eredmény érhető el az ún. részleges alvásmegvonással,
vagyis, amikor a beteg este lefekszik aludni, de éjfél után 1 órakor felébresztik,
és ettől kezdve fent van. Mivel ennek a módszernek nagy előnye, hogy sokkal
kevésbé fárasztó, ezért a betegek (főleg az idősebbek) jól viselik, ma már minden
esetben ez a módszer ajánlott.

• A téli depressziós betegek túlnyomó többsége sikeresen kezelhető a naponta 2-
3 órán át alkalmazott 1000-2500 lux erősségű, teljes spektrumú mesterséges
fénnyel. A fényforrás egy szoláriumhoz hasonló, több fénycsövet tartalmazó
készülék, amellyel szemben kb. 1 méterre foglal helyet a beteg, félig oldalt
tekintő helyzetben, a fényforrásba percenként csak egy alkalommal kell
belenéznie. Az antidepresszív hatás már 2-4 nap múlva jelentkezik, de a kezelést
legalább 1-2 hónapig, illetve a tavasz beálltáig folytatni kell, amelyre egyébként
otthon is van lehetőség.

• Az elektrokonvulzív terápiát (ECT, azaz elektrosokk) a pszichiátriában több mint
50 éve alkalmazzák. Ezt a mindmáig hatásos gyógymódot ma elsősorban az
olyan depressziók kezelésére korlátozzák, amikor a beteg nem reagál legalább
három, eltérő hatástani csoportba tartozó antidepresszív gyógyszer megfelelő
alkalmazása után sem.

Pszichoterápiás módszerek
A pszichoterápia szerepe kiemelkedő a depresszió kezelésében, mert a tapasztalatok
azt mutatják, hogy a gyógyszeres terápia – noha gyorsabb megoldást jelent a
pszichoterápiánál -, nem minden beteget képes meggyógyítani, és nem elfogadható

kezelési forma a páciensek egy csoportjában. Emellett további előnye, hogy a
pszichoterápiás tapasztalat és tanulás a terápia befejezte utáni időszakra is felkészíti
a beteget azáltal, hogy megküzdési eszközeit fejleszti. Sajnos, a pszichoterápia, de
már önmagában a segítségkérés is, csak a nők körében népszerű. A férfiak elrejtőznek
nehézségeikkel, némán szenvednek azoktól. Nehéz a férfiakat meggyőzni arról, hogy ha
változtatni akarnak a problémáikon egy szakember segítségével, az nem szégyen vagy
gyengeség, hanem sokkal inkább tiszteletreméltó erőfeszítés. Manapság szerencsére
már egyre jobban terjed a „manager-betegség” kapcsán elfogadott pszichoterápia,
melyet nem negatívan ítél meg a társadalom. Ez azonban csak azért van így, mert ott
objektíve megragadható testi betegségek rizikójával hozzák összefüggésbe a problémát,
ami „fogyaszthatóbb” és felvállalhatóbb a férfiak számára. A cél, hogy a tisztán lelki
eredetű problémákat se éljék meg kínosnak a férfiak, és tudjanak beszélni róluk, vagy
tenni ellenük. Néhány megközelítés, hogy világos legyen, a különböző irányzatokhoz
tartozó szakemberek rendelésén mire lehet számítani.

• A pszichoanalitikusok értelmezése szerint a veszteségekre (társ, munka,
környezet) adott reakció, a korai negatív élmények (például a szülői szeretet
hiánya) miatt erősödik fel. Gyermekkorban a tehetetlenség és függőség miatt
a szeretet és biztonság iránti vágyat nem élhette ki a gyermek, a félelem miatt
a düh is befelé fordul, és később önváddá fajul. Az alacsony önértékelés a
pszichoanalitikus elmélet szerint gyermeki, azaz a szülők értékelésétől függő
marad, és nem a teljesítmény alapján történik. Ezen elmélet hátránya a
bizonyíthatóság hiánya, spekulativitása.

• A viselkedésterápiás módszer szerint a betegség kialakulását a dicséretek hiánya
okozza, mely passzivitáshoz, szomorúsághoz vezet, s melyet fokozhatnak gyakori
negatív élmények. A lehangoltság ritkán párosul olyan viselkedéssel, amit mások
pozitívan értékelnének, így az elmagányosodást fokozza.

A kóros gondolkodásmódot alapul vevő irányzat (kognitív pszichológia) alapján a lényeg
a negatív szemléletmódban rejlik. Aaron Beck a negatív gondolatokat a korai negatív
tapasztalatokra vezeti vissza, amik újból és újból aktiválódhatnak a depresszióban. A
gondolkodást torzítás jellemzi, mint például az értéktelenség-érzés, az önhibáztatás,
a hibák felnagyítása és az értékes tulajdonságok alulbecslése, hibás, önvádló
következtetések. Ezen jelenségek azonban valószínűleg csak tünetei és nem okai a
depresszió.

Click here - http://fbetting.co.uk claim betfair bonus

adsense

Az oldalunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Neked.
Elfogadom a cookiek használatát az oldalon.