A nők sokkal érzékenyebbek az időjárásra!

A légkör és az ember kölcsönhatásaival a humán bioklimatológia és a humán biometeorológia foglalkozik. Az előbbi az éghajlat és az ember, míg az utóbbi az időjárás és az ember kapcsolatával foglalkozik. Ne féljünk az ingadozástól! A légkör mindig egységes egészként hat az emberre, azaz az összes fizikai, kémiai és biológiai folyamatával hat. Az emberek azonban panaszaikat tévesen egyetlenegy elem: a légnyomás természetes változásával hozzák kapcsolatba.
Az ember és az időjárás kapcsolatához való ilyen viszonyulás inkább a néhány száz évvel ezelőtti feltételezéseken alapszik, mintsem a jelenlegi tudományos ismereteken, amelyeket például a klimatikus kamrákban végzett legújabb kísérletek is igazolnak. E kísérletek azt mutatták meg, hogy a légnyomás-ingadozásnak nincs szemmel látható hatása az egészséges emberre. A légnyomás hatásának értékelésénél figyelembe kell venni azt, hogy annak természetes ingadozása az időjárás-változásra is utal, és azzal egyidejűleg változik a meteorológiai előrejelzés egész palettája. Ennek ellenére megfigyelhető a légnyomásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatása. Például az asztmabetegek számára a légnyomás csökkenése kellemes változás, mert ekkor könnyebben tudnak lélegezni.

Védelem a szélsőségek ellen
És mi a helyzet a levegő hőmérsékletének hatásával? Az ember melegvérű lény (homeoterma). Testhőmérsékletét számos reakció hatására – amit az agy központi része (a hipotalamusz) irányít – körülbelül 37 Celsius-fokon tartja a környezeti tényezők nagy ingadozása esetén is. A szervezet és a környezet közötti hőegyensúly megtartására a homeosztatikus folyamatok szolgálnak. Ekkor a hőszabályozás háromféle módon történik. Kémiai hőszabályozáskor az anyagcsere növekedhet vagy csökkenhet, és ezzel együtt a testhőmérséklete is. A fizikai hőszabályozás vagy a hideg elleni védelemre irányul, például az agy utasít, hogy melegebben öltözködjünk, vagy pedig a meleg elleni védelemre szolgál, például párolgással. A viselkedéssel kiváltott hőszabályozás alatt értjük a szervezet mindenféle mozgását, amely mozgások segítségével vagy menekül a veszélyes területről, vagy pedig csökkenti a meleg és/ vagy a hidegterhelést.

Mint a mosodában
Az emberi test hőgazdálkodására nagy hatással van a környező levegő páratartalma. Vagy egyszerűbben, a levegő nedvességtartalma meghatározó párolgás- és/vagy izzadásszabályozó tényező. A nedvesebb levegőben az ember hamarabb izzad, mint a teljesen száraz levegő esetén. A szervezet igen nehezen viseli az igen nedves és meleg levegőt. Ha a nagy páratartalom miatt a párolgás is csökken, a hőszabályozásban súlyos zavarok keletkezhetnek. Azok az izzadságcseppek, melyek párolgás nélkül hagyják el a bőr felszínét, nem is vesznek részt a test hőszabályozásában, ezért nincs is hűsítő hatásuk. Ebből az állapotból alakul ki a szervezet túlhevülése.

Vigyázzon a főnbetegségre!
A hőszabályozásban fontos szerepet játszik a légáramlás is. Minden légáramlásnak hűsítő hatása van. Ez azonban nem mindig kellemes, főleg akkor, ha hidegben vagyunk. Ezért csupán a hőmérséklet megítélése alapján öltözködni nem igen ésszerű dolog. Ez különösen akkor igaz, ha a hegyekben vagyunk. Például, ha télen kimegyünk a szabadba, és –7 oC van, de fúj a szél 24 km/h sebességgel, vagyis nem egész 7 m/s sebességgel, akkor számolnunk kell azzal, hogy a valóságban –20 oC-os hőmérsékletnek megfelelő feltételeknek leszünk kitéve. Nos, mindezek után elképzelhető, mi van a 90 km/h sebességű szélviharnál.

Ritka biológiai hatással rendelkeznek a helyi szelek. Európában ezek közül a szelek közül a főn legismertebb. A főn rengeteg tünetet vált ki az érzékeny embereknél. E tünetek összességét néha főnbetegségnek is nevezik. A főn meleg, száraz, a magasból lefelé irányuló szél. Jelentős hatással bír az ember mind testi, mind lelki állapotára. Például kiválthat lelki depressziót és migrént, ronthatja az összpontosítóképességet, nehezítheti a légzést, növelheti a reumás fájdalmakat, és kellemetlenül hathat a szív- és érrendszeri megbetegedésekre is.

Valaki piros, valaki barna lesz
Az ózonlyukkal kapcsolatban az UV-sugárzás emberi szervezetre gyakorolt hatásáról már sokat írtak. Az UV-sugárzás romboló hatású a szervezetre, és jelentős fotokémiai változásokat is okozhat.
Az UV-B-sugárzás fotokémiai hatásával a bőrön eritéma keletkezik, vagyis a bőr kipirosodik a kapillárisok kitágulása miatt. A nagy UV-sugárzás erős vörösödést okoz, a bőr megdagad és átnedvesedik, hőmérséklete megemelkedik, majd elkezd égni és húzódni. Az ember ekkor forróságot érez, az érintésre pedig fájdalmat. A sugárzásra való reakció alapján az emberek három csoportra oszthatók. Az első csoportba tartozik az emberiség 77 százaléka. Az e csoportba tartozó emberek a sugárzásra eritémával (vörösödéssel), és közvetlen pigmentációval, vagyis a bőr barnulásával reagálnak. Az embereknek 9 százaléka csak eritéma képződéssel reagál pigmentáció nélkül. E csoportba tartoznak azok az emberek, akiknek a bőre világos, és hajlamosak a szeplősödésre. A harmadik csoportba tartoznak azok az emberek (14 százalék), akik az UV-sugárzásra csak közvetlen pigmentációval reagálnak, eritéma képződés nélkül.

Űdőjárás okozta depresszió
Az UV-sugárzásnak van azonban pozitív hatása is: serkenti a D2- és a D3-vitamin-képződést, valamint kedvezően hat a sebgyógyulásra is. Az emberi pszichére a látható sugárzás bír a legnagyobb
hatással. A látható sugárzás spektrumának piros és narancssárga színű tartománya általában ingerli az idegrendszert, míg a kék és a lila színű tartománynak nyomasztó hatása van. A nappali fény erőssége, de a mesterséges világítás is, például a lakásban, jelentősen hat a teljesítményre, az összpontosító képességre, a fáradékonyságra stb. Űsmert a téli anticiklonális időjárás depressziós hatása, amikor az égbolt beborul, és csökken a látótávolság.

Mindnyájan másképpen vagyunk érzékenyek
Minden szervezet sajátosan, a saját adottságainak megfelelően reagál a légköri hatásokra. Ez többféleképpen nyilvánulhat meg, például fáradtságban, bágyadtságban, étvágytalanságban. E reakciók magasabb formái a megérzések, amikor az ember a légköri változásokra 2-3 nappal korábban reagál. A reakciók legmagasabb formái az úgynevezett meteorotrop (időjárás- vagy klímafüggő) betegségek, amelyek közé sorolhatók a szív- és érrendszeri betegségek, mint a szívizominfarktus, a tüdőembólia, vagy némely fertőző betegségek, például az influenza. Az időjárás hatása erőteljesebb azoknál az embereknél, akiknek regulációs képességét másfajta terhelések is érték, vagy a beteg emberek esetében. A magas életkor is szerepet játszik, főleg akkor, ha csökken az alkalmazkodóképesség. Az időjárás jelentős mértékben hat némely fiziológiai folyamatra is.

Emelkedik az időjárásra érzékeny emberek száma!
Egyes kutatások szerint az emberek 35-70 százaléka érzékeny az időjárásra. Az epidemiológiai tanulmányok szerint az időjárásra érzékeny emberek száma állandóan növekszik. Ennek oka valószínűleg a kényelmes életvitelű ember ellenálló képességének csökkenésében van. Az időjárás végső hatása nagyban függ az ember egyéni tulajdonságaitól és pillanatnyi állapotától, de nem hanyagolható el az emberek kora, sőt neme sem. A nők például érzékenyebbek az időjárásra, mint a férfiak. Az idősebb emberek megint kevésbé ellenállók a meleg, a hideg, a tengerszint feletti magasság, valamint az időjárás hatásaival szemben. Az öregség hatása az elhalálozás szezonális ingadozásában is megmutatkozik. Köztudott, hogy az öregek közül többen halnak meg a késő téli időszakban.

Biometeorológiai előrejelzés
Sok helyen lehet ma már biometeorológiai előrejelzést olvasni. A prognózist általában naponta kétszer készítik, és a rizikós jelenségek előrejelzésén alapul. A hőmérséklet, a szél, a nyomás, az eloszlási és imissziós feltételek, valamint a csapadék, a nedvesség, a zivatarok és a heliogeofizikai tényezők speciális előrejelzéséből indul ki. Az időjárás feltételezett terhelésének három foka van: az 1. fok – a mérsékelt terhelés, a 2. fok – a közepes terhelés, míg a 3. fok – a magas terhelés. Az információ főként a szívbetegeknek, de rajtuk kívül a krónikus betegségben szenvedőknek és az idősebb polgároknak, az asztmás és lelkileg labilis egyéneknek fontos. Az előrejelzés kísérőszövege meghatározza nemcsak a növekvő terhelés fokát, hanem a diagnózis célcsoportját is. Az előrejelzésben a terhelés fokának megfelelő rövid orvosi tanács is található.

JÁNOS MÁTYÁS

Click here - http://fbetting.co.uk claim betfair bonus

adsense

Az oldalunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Neked.
Elfogadom a cookiek használatát az oldalon.