Nyolc dolog, amit talán nem tud a testéről

Az emberi szervezet az egyik legbonyolultabb rendszer – mégis, ha nincs vele gond, észrevétlenül működik. Milliónyi és milliónyi alkotóelemének csodálatos összhangjának köszönhetjük létezésünket – így hát ki ne tartaná érdekesnek, hogy is áll össze ez a csodálatos szisztéma.

c_400_200_16777215_00_images_stories_egeszseg_ember.jpg1. Milliónyi alkotóelem: a sejtek

Az emberi szervezet legkisebb egysége a sejt: ebből születünk, majd idővel több milliárd különböző típusú sejtünk keletkezik és mindegyik saját mikrovilágot alkot. A sejtmag az otthona genetikai anyagunknak – a DNS-nek – , amely utasításokat ad egész testünknek: az organellumoktól (a vegyi anyagok molekuláiból összeállítva) a sejteken belül, a szövetekig, a szervekig és szervrendszerekig, amelyek biztosítják az alapvető életfunkciókat. A különböző sejtek különböző funkciók ellátására specializálódnak. Az azonos típusú sejtek, amelyek önállóan rendkívül sérülékenyek, szövetekbe tömörülnek. Ilyenek az izom-, ideg- (kizárólag az agyban és a gerincvelőben) és kötőszövetek.

Érdekességek

  • A szövetekben lévő sejtek folyamatosan megújulnak, még ha élettartamukban különböznek is. Amíg bizonyos sejtek élettartama csak órákban mérhető, addig másoké egész életünkön át tart.
  • A szöveteknek állandó táplálékra van szükségük, amit a folyamatos véráramlás biztosít az apró hajszálereken át.
  • A szövetekből fejlődnek fontos szerveink, mint például a szív, a máj vagy a vesék. ezek persze együttműködnek egymással, így alkotják a szervrendszereket, mint például a légzőszerv-rendszer, vagy a kiválasztórendszer.

Felfedezés: A DNS igen sokféle anyag szintézisét irányítja, de a kutatók már ezek 93,5 százalékát azonosították. A kutatások során egyre újabb tények mutatnak rá az létfenntartáshoz szükséges őssejtek fontosságára. Az őssejtek eredetileg egyfajta semleges sejtek (például az embrió vagy a csontvelő), melyek később egy bizonyos szerv részévé válhatnak. Ott fokozatosan „bedolgozzák magukat”, hogy helyettesítsék a helyi sérült specifikus sejteket.

Mivel használhatunk neki: Változatos étrenddel, amelyből nem hiányzik a három alapvető táplálékforrás, a szénhidrát, a zsírok, valamint a sejtek növekedését és megújulását segítő fehérjék.
 

2.  A szerv, amely soha nem alszik: az agy

c_400_200_16777215_00_images_stories_egeszseg_agy.jpgAz agy: a tudat, a gondolkodás és a mérlegelés központja nem ismeri az abszolút nyugalmat. Folyamatosan koordinálja a minden irányból érkező információkat, és megfelelően reagál rájuk. Agyunknak magas a víztartalma, és ez a legnagyobb csoportosulása a magasabb és alacsonyabb szintű idegközpontoknak, ezermilliárd idegsejt helye. Ha ezek egyszerre mind aktív állapotban lennének, energiájuk képes volna felizzítani egy izzót.

Érdekességek

  • A felnőtt ember agya úgy 1,5 kg – a testtömeg hozzávetőleg ötvenedét teszi ki, de a szervezet által termelt energia több mint egyötödét használja fel.
  • Az agy szürkeállománya, ha széthajtogatnánk, egy 20 négyzetméteres felületet is beburkolna.
  • Az emberi agy olyan mennyiségű információ megőrzésére képes, amennyi 20 ezer átlagos nagyszótárat töltene meg.
  • Specialisták megállapították, hogy egy szöveg tanulásakor a legmegfelelőbb testhelyzet az, amikor egy térdre térdelünk.

Felfedezés: 2004-ben a Stanfordi Egyetem (USA) kutatói MRI vizsgálatokkal begyűjtött agyi felvételek összehasonlításával arra a végeredményre jutottak, hogy az ember akaratának erejével képes leállítani a gondolatait ugyanolyan módon, mint akaratlan cselekvését.

Mivel használhatunk neki: Az agy igazi „ínyenc”, ezért igényli a megfelelő táplálékot. Árt neki a túlzott mennyiségű koleszterin, a telítetlen zsírsavak és a só. Támogatja a dió, a hal és a szárnyas húsok fogyasztása, de például a burgonyában, paradicsomban, és banánban található kálium is.

3. A vérkeringés motorja: a szív

A szívet hagyományosan a különféle érzelmekkel is összekapcsoljuk, pedig szigorúan élettani szempontból nézve ez a szervünk egy pumpa, amely a vérkeringést biztosítja. Erős izomzata felnőttkorban eléri a 300 grammot, és egy grapefruitra emlékeztet. A szív egyetlen óra alatt 4500, egy évben tehát 36 millió összehúzódást végez, ami egész életünk során nagyjából úgy négymilliárd összehúzódást jelent! Naponta olyan mennyiségű folyadékot szivattyúz át, amellyel egy 10 ezer literes tartályt, azaz egy egész tartálykocsit is megtölthetne. Hetven év alatt ez akár 250 millió liter (úgy 250 ezer tonnányi) vér lehet. Ebben speciális, csak itt megtalálható izmai segítik.

Érdekességek

  • Ha a szív által kifejtett napi energiamennyiséget repülésre használnánk, akár 300 méterre is felrepülhetnénk vele.
  • Az emberi szív teljesítménye 70 év alatt akkora, hogy képes lenne egy gőzmozdonyt felhúzni Európa legmagasabb pontjára, a Mont Blancra (4807 méter).

Felfedezés: Ha a szívizomzatot nem irányítanák az idegek, rendkívül vadul verne – akár százszor percenként. Szerencsére a bolygóideg (vagus) biztosítja a nyugodt tempót, vagyis a percenkénti kb. 70 ütést.

Mivel használhatunk neki: elegendő rosttal – nemcsak a zöldségekből és a gyümölcsökből, hanem a halakból, rizsből, tésztafélékből, gabonafélékből származó rostokkal. A szív nem kedveli a zsíros ételeket, amelyek koleszterin vagy homocisztein szerves anyagokat tartalmaznak. (Ezek káros lerakódásokat okoznak az erek falában).

4. Amiknek a nyugalom használ: idegek

c_400_200_16777215_00_images_stories_egeszseg_ideg.jpgAz idegek olyan sejtek csoportosulásai, amelyek képesek továbbítani az egészen apró elektromos feszültségeket. Az idegsejtek többsége (neuronok) hosszú szálként fut ki – ez az axon, amely részben elemként működik, részben drótként. Ha az ideg nyugalomban van, az axon az elemek pólusához hasonlóan elektromos töltéssel rendelkezik. Ha azonban az ideget valami izgatja a sejtfalon, az elektromos töltés a sejtmembrán belső falán villámgyorsan átvált negatívból pozitívba: feszültség keletkezik, amely az axonon tovább utazik. Azokat az idegeket, amelyekkel a feszültség az izmokba halad, hogy azok összehúzódását okozza, motoros, azaz mozgatóidegeknek nevezzük. A különböző érzékszervekből az agyba információkat átadó idegeket szenzoros idegsejteknek nevezzük.

Érdekességek

  • Az idegpályák teljes hossza 150 ezer kilométer!
  • A feszültség az idegpályákon óránként 360 kilométeres sebességgel száguld, így az agyból a lábujjba a másodperc ötvened része alatt ér el.

Felfedezés: Csak nemrégiben állapították meg a kutatók, hogy a növekvő korral a neuronok nem halnak el feltétlenül, ahogy azt korábban állították, hanem mindig megújulnak.

Mivel használhatunk nekik: Ha lehet, kerüljük a stresszt, és ügyeljünk az elegendő alvásra, ami valóban nyugalmat hoz.

5. A szerv, ami sokat kibír: a csont

Csontvázunk minden része állandó növekedésben és megújulásban van, áramlik benne a vér. A csontoknak egyszerre kell erősnek lenniük, hogy megtartsák a testsúlyt, és könnyűnek, hogy mozoghassunk velük. Szerkezetüket rostok és rugalmas fehérjék alkotják. A csontok belső szerveinket is védik, és nagyobb mennyiségben tárolnak a szervezetnek szükséges olyan anyagokat, mint a kalcium, a foszfor. A bennük lévő csontvelő egyik fontos funkciója a vörösvérsejtek termelése.

Érdekességek

  • A csontok száma mindannyiunknál azonos: a kor függvénye. A növekedés befejeződése után, 18 és 25 éves kor között a leggyakrabban 206 csont szolgál bennünket. A hosszabbak karokként szolgálnak mozgásra és emelésre, a rövidebbek kiválóan alkalmasak összekötőként, a lapos, vékony csontok, mint például a koponyacsont, páncélként védenek.
  • A legnagyobb csont a combcsont, míg a legkisebb, a középfül ékcsontja csupán 5 milliméter.
  • A három pici csont, amely a középfülben helyezkedik el, akár egy gyufásdobozban is elférne.

Felfedezés: Ha egy csont eltörik, azonnal elkezdődik a gyógyulási folyamat.

Mivel használunk nekik: A csontok leginkább a kalciumot kedvelik, ha a megfelelő formában, például tejjel és tejtermékekkel juttatjuk be a szervezetbe.


6. Nem kedveli a rohanást: a vérkeringés

Egy felnőtt férfi szervezetében 4-6, míg egy felnőtt nőében 4-5 liter vér kering: vér, amely valójában egy folyékony szövet, sajátos vegyi anyagokból és sejtekből álló összetett folyadékkeverék. Ennek a közel 5 l folyadéknak többségét folyékony vérplazma alkotja, amely többnyire vízből áll. Van benne azonban számtalan vegyi anyag is – például glükóz, amelyből a szervezet az energiát nyeri. Minden csepp vér 250 millió, oxigént szállító vörösvérsejtet tartalmaz (amelyek pénzérméhez hasonló alakúak), vörös színét az ezekben található hemoglobin adja. Ha a vörösvérsejteket egymásra helyeznénk, 50 ezer kilométer magas torony keletkezne. Emellett a vérben 300 ezer áttetsző fehérvérsejt is található – ez alkotja a szervezet védekezőrendszerét a betegségek ellen.

Érdekességek

  • Az összeköttetésben álló erek körülbelül százezer kilométer hosszúak. Ha az ütő- erekhez és visszerekhez még hozzáadjuk az apró kapillárisokat, mintegy 200 ezer kilométer hosszúságot kapunk. A vér bennük óránként két kilométeres sebességgel áramlik.
  • A szív összehúzódásakor kipréselt vér a szervezetet kb. egy perc alatt járja körbe. Azonos idő alatt járja meg a vér a májat is, ahol az összesen mintegy 20 kilométer hosszú üregekben és a járatokban tisztul meg.

Felfedezés: Ha a vér átlagos folyadékként viselkedne, sebesüléskor egyszerűen kifolyna a sebből. Ezt akadályozza meg a fibrinogén nevű fehérje, amely a sebesüléskor oldhatatlan fibrinné alakul.

Mivel használhatunk neki: Gyümölccsel, zöldséggel, más rostos anyaggal; mérsékelt mennyiségben a máj is hasznos tápanyag.


7. Nem léteznénk nélküle: a légzés

 

A tüdő (pulmo) alakja leginkább a felfújt tengeri szivacshoz hasonlít. A szöveteiben lévő apró sejtekben (léghólyagocskák) lép be az oxigén a belélegzett levegőből a vérbe, és lép ki a szén-dioxid, amelyet szintén a vér szállít ide a szövetekből. Ahhoz, hogy a tüdő a szervezet számára a legtöbb oxigént nyerje a levegőből, a lehető legnagyobb felületen kell kapcsolatba kerülnie a levegővel: erről gondoskodnak a hörgők. Ezek falainak felülete szétterítve akár egy teniszpályát is betakarhatna.

Érdekességek

  • Egy belégzéssel egy férfi kb. 3,3, egy nő kb. 1,9 liter levegőt szív be.
  • Életünkben nagyjából 500 millió belégzést és ugyanannyi kilégzést végzünk. A tüdő így mintegy 250 ezer köbméter levegőt szállít, ami bőven megtöltene egy léghajót.
  • Ha nyugodtan ülünk, percenként 13-szor lélegzünk be és ki.
  • A belégzéskor és kilégzéskor a levegő az orrüregen át 8 km/órás sebességgel halad. Egy erőteljes köhögés esetén azonban olyan sebességgel lő ki, mint az autópályán engedélyezett 130 km/óra, de előfordul, hogy még ennél is gyorsabban.

Felfedezések: Kutatók nemrégiben megállapították, hogy tüsszentésnél, amikor a szervezet valószínűleg védekezik (a köhögéstől eltérően csak a felső légutakon át) a lehetséges fertőzés ellen, a kilégzés sebessége eléri a 170 km/órát.

Mivel használhatunk neki: hagyjuk abba, vagy csökkentsük a lehető legkisebb mértékre a dohányzást, és mozogjunk minél többet!


+1 Elcsavarják a fejünket: a hormonok

Hormonális rendszerünk (az endokrin rendszer) bonyolult szisztéma, körülbelül húsz különféle hormon termelését szabályozza, melyek több különböző mirigyben keletkeznek. Mennyiségük nem nagy, de hosszan tartó a hatásuk, amit gyakran párosával fejtenek ki, méghozzá sokszor ellentétes küldetéssel, hogy egyensúlyba kerüljenek a körülmények a testben (például a cukorszint a vérben).

Érdekesség

  • A hormonok többsége születésünktől hatással van ránk. Kivételt csupán a nemi hormonok képeznek, amelyek fokozatosan készítik elő az emberi testet a szaporodásra. A változások úgy tizenkét évesen kezdődnek, és öt évig tartanak, gyakran hangulatváltozások kíséretében.

Felfedezések: Egy felnőtt férfi vére 0,5 mg tiroxin hormont tartalmaz, amely befolyásolja, hogy a teste milyen sebességgel fogyasztja el az energiát. Egy teáskanálnyi tiroxin ötezer embernek köszönhetően keletkezne.


Koukal Mihály

Click here - http://fbetting.co.uk claim betfair bonus

adsense

Az oldalunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Neked.
Elfogadom a cookiek használatát az oldalon.