Lepusztult péniszek, Index - Belföld - A botjukat féltették a horgászok, ebből lett a péniszmutogatás

Az egykor lüktető, tarka és zsibongó kikötőváros az azóta eltelt kilencven év alatt csak még kopottabb lett. Híresen rossz járdáit taposva, lepattant épületei és autói mellett elhaladva, kóbor macskáit kerülgetve különös melankólia keríti hatalmába az ide látogatót.

De mitől olyan különleges Odessza, és vajon miért vonzza pontosabban: vonzotta a járványhelyzet előtt a magamfajtát? Miért utazna bárki is Odesszába? Hogyan lett az orosz Marseille-ből lepusztult kikötőváros? Városi legenda vagy valóság az odesszai katakombákban elveszett kamaszlány története?

Main navigation

lepusztult péniszek Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, És vannak, akik az Indexet olvassák. Támogass te is! Odessza mama — a helyiek még ma is gyakran becézik így szeretett városukat, a fénykorában pezsgő szellemi életéről ismert, kozmopolitaságára büszke Odesszát, amit olykor a Fekete-tenger gyöngyeként, a második Szentpétervárként, az orosz Marseille-ként, sőt, az orosz Chicagóként, esetleg a kis Párizsként emlegettek.

A soknemzetiségű város később szovjet üdülőparadicsom lett, ma pedig már inkább egy önálló entitással rendelkező, sajátos odesszai oroszt beszélő, a fénykorát pedig jócskán maga mögött hagyott tengerparti város Ukrajnában. Ehhez a bábeli állapothoz igazodott a sajtó is: a büszkén kozmopolita város bőséges lapkínálattal büszkélkedhetett, több európai nyelven is jelentek meg újságok. Odessza — lepusztult péniszek nyugat-ukrajnai Lviv, az egykori monarchiás Lemberg mellett — még ma is Ukrajna egyik legeurópaibb hangulatú városa, amely ugyanakkor vitathatatlanul magán viseli a poszt-szovjet térség sajátosságait is.

Kikötője révén ma az ország legfontosabb kereskedelmi központja, illetve az ukrán haditengerészet fő támaszpontja. Európai hangulata ellenére a város mégsem áll igazán készen a nyugatról érkező turisták látogatására, de ez talán lepusztult péniszek is baj, Odessza tényleg nem való mindenkinek, sokkal sajátosabb képződmény annál. Bár a terület már a bronzkor óta lakott volt, a mai Odesszát csak Nagy Katalin cárnő alapította, miután meghódította a törököktől és a tatároktól a Fekete-tenger mellékét.

A közelben található, egykori görög gyarmatvárosról elnevezett Odesszát a cárnő ben kifejezetten azért alapította, hogy tündöklő kikötőváros legyen, ahol egyszerre állomásozhat az Orosz Birodalom hadiflottája, virágozhat a kereskedelem, majd ennek köszönhetően a kultúra. Terve sikerült: Odessza a cári birodalom egyik legjelentősebb városa lett — természetesen csak Szentpétervár, Moszkva és Varsó után.

A kevert lakosságú, ízig-vérig multikulti Odesszában azonban nemcsak az emberek voltak sokfélék, kikötővárosként, és különösen az től ig élvezett szabadkikötői státusza révén, rengeteg messziről jött holmi — köztük nem kevés csempészáru — cserélt itt gazdát.

Ma már persze nehéz elképzelni, milyen volt a régi Odessza, ezért ha igazán rá akarunk érezni a száz évvel ezelőtti hangulatra, érdemes elolvasnunk a város egyik leghíresebb szülöttének számító Iszaak Babel sorait: A Plutarkhosz tengerjáró lepusztult péniszek szerecsen szakácsa, aki harmadnapja érkezett meg Port Saidból, öblös palackú jamaicai rumot csempészett át a vámon, olajsűrű madeirabort, Pierrepont Morgan ültetvényeiről származó szivart és Jeruzsálem környéki narancsot.

Lám, mi mindent vet ki a partra az odesszai tenger tarajos hulláma, lám, mi minden jut néha az odesszai koldusoknak a zsidó lakodalmi asztalokról. Dvojra Krik menyegzőjén jamaicai rum jutott nekik, ezért aztán leszopták magukat a zsidó koldusok, ezek a tréfli disznók, és fülsüketítő kopogásba kezdtek a lepusztult péniszek.

Wessely László fordítása Ez a kikötő pedig a város egész arculatát meghatározza: bármerre is vezessen az utunk Odesszában, a város címerében is feltűnő vasmacskaszimbólum gyakorlatilag mindenhová elkísér, az egyik legodesszaibb ajándéktárgy, amit hazavihetünk, pedig valószínűleg a kék-fehér csíkos matrózpóló, rajta az Odessa Mama felirattal.

A kikötő a mai napig szerves része az odesszaiak mindennapjainak, bár a város nem szűkölködik parkokban sem, a helyiek előszeretettel sétálnak le a hajókhoz, ahol a tengerparti kápolna padjainál szombat esténként fiatalok spangliznak, a gyermekét a korlátra állítva a messzeségbe integető matrózfeleség szelfiszobrával pedig nem csak a turisták szeretnek fényképezkedni.

Bár a hivatalos adatok szerint ekkor még egyetlen fertőzött sem volt az országban, a járványhelyzet, valamint az azt övező hisztéria miatt így sem volt rizikómentes az lepusztult péniszek, különösen hogy a várostól néhány száz kilométerre fekvő Novi Szanzsariban már jóval a vírus megérkezése előtt lángoló barikádokkal és kődobálással próbálták meg elriasztani a Kínából hazatérőket.

Hogy miért éppen Odessza? Régóta tartoztam magamnak ezzel az úttal. Vannak, akik arról álmodoznak, hogy egy fehérhomokos tengerpart napágyában tespedhessenek egyik kezükben valamilyen émelyítő koktéllal, a másikban pedig szivarral, miközben bögyös macák legyezgetik tohonya testüket, én meg csak simán arra vágytam már hosszú évek óta, hogy egyszer leroboghassak az első blikkre nem különösebben szép, ám annál ikonikusabb Patyomkin-lépcsőn — bögyös macák, szivar, koktél és minden egyéb luxuskörülmény nélkül.

Odesszáról egyébként komplett könyveket írnak emberek, én most megpróbálom egyetlen cikkben összefoglalni a legérdekesebb tudnivalókat a városról.

(18+) Japán pénisz fesztivál 🍆 Kanamara Matsuri

Pontosan úgy nézett ki, mint egy amerikai nagyváros. Bármerre is nézünk, csak Amerikát látjuk. Semmi nem emlékeztetett arra, hogy Oroszországban vagyunk. Odessza kulturális központ is volt, itt adták ki az első ukrán nyelvű könyvet, Trockij tanult, Mengyelejev tanított a városban, Gogol itt írta a Holt lelkeket, Európa egyik legpuccosabb operaházában pedig olyan nevek léptek fel, mint Liszt vagy Csajkovszkij.

A még ma is lenyűgöző külsejű opera a bécsi Fellner és Helmer építészpáros tervei alapján készült, az ő művük többek között a Vígszínház, a Budapesti Operettszínház, a Szegedi Nemzeti Színház, valamint a kecskeméti Katona József Színház épülete is.

Az indulásra készen füstölő, súlyos, óriás-hajók fütyülnek, sisteregnek, mélyen zihálnak, és minden belőlük fakadó hangban a megvetés gúnyos árnyalata érzik a poros, szürke emberi figurákkal szemben, akik ide-oda mászkálnak fedélzeteiken, és lepusztult péniszek robotjuk gyümölcseivel töltik meg a gőzösök mély üregeit.

Könnyekig kacagtatók a rakodómunkások hosszú libasorai, akik tulajdon vállukon lepusztult péniszek meg ezer pud gabonát lepusztult péniszek a hajók vasgyomrába, hogy megkeressenek néhány fontot — ugyanabból a gabonából — a maguk férfi 36 éves merevedés. Makai Imre fordítása Sőt, a fiatal katonatisztként — miután írt néhány kockázatos verset a szabadságról, és büntetésből vidéki szolgálatra küldték — Puskin is eltöltött egy évet Odesszában, és a várost megörökítette az Anyeginben.

Eisenstein mai szemmel is látványos, ám egészen nyilvánvalóan propagandisztikus céllal készült némafilmjének leggrandiózusabb jelenetében ezeken a fokokon vágtat lefefelé az a bizonyos elszabadult babakocsi, miközben a kivezényelt cári alakulat a lépcsőn lefelé masírozva lövi halomra a néhány perccel korábban még boldogan sztrájkoló odesszai munkásokat.

A szakma viszont már akkor tudta, hogy Eisenstein munkája rendkívüli alkotás: díjazták a párizsi világkiállításonaz Amerikai Filmakadémia ban a legjobb filmnek választotta, ban pedig a Brüsszeli tizenkettő első helyét érdemelte ki — maga mögé utasítva mások mellett Charlie Chaplin Aranylázát és Orson Welles Aranypolgárát is. A Patyomkin páncélos megítélését a korabeli politikai kontextus ma már kevésbé befolyásolja, általánosan elfogadott, hogy ez a mozi történetének egyik legjelentősebb alkotása, és az Európai Filmakadémia néhány éve, nyarán — az Odessza Nemzetközi Filmfesztivál alatt — az európai filmkultúra kincsei közé emelte a híres odesszai lépcsőket.

A tengerre néző, kopár lépcsősivatag eredetilegma már csak fokkal köti össze a belvárost és a kikötőt, az itt élők kedvelt találkahelye, ami indusztriális élményt nyújtó kilátónak sem utolsó: velünk szemben magasodik a 19 szintes ben épített Odessa Hotelamit a tengerre néző szobák sem tudtak megmenteni a os bezárástól, előtte a kikötő terminálja egy anyatej helyett szteroidokon nevelkedett óriáscsecsemő szobrával, oldalt a Ganz magyar szíveket megdobbantó darui sorakoznak, a távolban a Voroncov-világítótorony fehérlik, és persze hajók mindenütt.

A lépcső lábánál eredetileg a tenger mi van, ha merevedési probléma ez a festői hatás a későbbi feltöltések miatt már rég elveszett, ma egy forgalmas lepusztult péniszek és a kikötői épületek teljesen elvágják a víztől. Armand Richelieu herceg igen-igen, rokona a híres bíborosnak, de még az Esterházy-huszárezred kapitánya is volt a francia forradalom elől menekült Katalin udvarába, harcolt a törökök ellen, majd szolgálataiért cserébe a frissen meghódított térség, Novorosszija kormányzójává, valamint Odessza városparancsnokává tették.

Lajos minisztere lett, az Odesszában töltött évek alatt viszont annyit tett a városért — ő gondoskodott a megtervezéséről és a benépesítéséről is —, hogy az ott élők ben szobrot állítottak a tiszteletére.

A lépcsősor tetején álló szobor a város egyik jelképe — az itteniek tudják, hogy ha a megfelelő szögből nézzük a tógába öltöztetett herceg szobrát, a kezében tartott papírtekercs könnyedén összekeverhető egy bevetésre készülő pénisszel.

A szélhámosok és gazfickók Odesszája Ezt a várost a zsidók csinálták — vallotta Iszaak Babel, aki maga is odesszai zsidó volt, talán mind közül a legismertebb.

Laura: Roma nő

A város alapításakor állítólag mindössze hat zsidó élt itt, ben már 17 ezer, ben ezer, az os népszámláláskor pedig ezret vettek nyilvántartásba, vagyis az összlakosság több mint 36 százaléka zsidó volt — a pogromok ellenére Odesszában az orosz után a jiddis volt a legtöbbek által beszélt nyelv, az ún. Hogy miért tódultak ide a zsidók? Odessza volt az első olyan orosz város, ahol szabadon telepedhettek le és közel azonos jogokat élvezhettekmint a birodalom többi lakója. Így válhatott Odessza New York és Varsó után a világ egyik legjelentősebb zsidó lepusztult péniszek.

Egy régi odesszai vicc szerint ha valaki elkiáltotta magát Odessza valamelyik utcájában, hogy 'Smuél!

Újabb lepusztult áruházban nyílik szórakozóhely: Kópé Terasz a Nyugatinál

Van egy másik odesszai viccem is Odessza humorfőváros is, ahol annyira szerették a tréfát, hogy április elseje hosszú időn keresztül munkaszüneti nap volt. Hogy milyen az odesszai vicc? Ízlés dolga, de szerintem rettenetes — pedig én kedvelem a fanyar humort. Hirtelen az egyik rámutat a szomszéd kupéban utazó úrra: — Képzeld, együtt utazunk Einsteinnel. Három szál haj a fejeden, ez sok vagy miért lett rossz az erekció A megszálló román erőket aztán egy parancsnokságuk ellen elkövetett, számos halálos áldozattal járó robbantás annyira felbőszítette, hogy megtorlás gyanánt több tízezer odesszai zsidót mészároltak le mindössze három októberi nap alatt.

A rettegett Ion Antonescu marsall fő kivégzését rendelte el minden egyes román és német tiszt halála után — a román diktátort a népirtásokért ban halálra ítélték. A háború végére alig maradt zsidó lakos az egyébként is nagyon megviselt városban.

Az Odesszai történetek típusú erekcióval rendelkező tagok, Iszaak Emmanuilovics Babel és gyermeke ben. De talán jobb is, hogy a már lepusztult péniszek óta megfigyelt író sosem tudta meg, lepusztult péniszek lett imádott szülővárosával és a szívének különösen kedves, a novelláiban rendre visszatérő odesszai zsidósággal.

Önéletrajzi ihletésű írásokból álló novellaciklusa, a zsidó gengszterekkel hasi fájdalom az erekció során szélhámosokkal teli Odesszai történetek csak még izgalmasabbá teszi a várost.

Babel különös, Rejtő Jenő-i figurákkal teli történetei valójában mind a saját élményei, helyi legendák alapján íródtak. Babel a bálványisztikus tiszteletnek örvendő figurát az odesszai maffia fejéről, Miska Japoncsikról mintázta, akinek az alakja köré gazdag folklór épült — olyan ő az odesszaiaknak, mint nekünk Rózsa Sándor vagy Vidróczki Márton.

Legalább egy fejhosszal - Pénisznagyobbítás

Iszaak Babel előtt a város szoborral tisztelgett, amelyet odesszai otthonának közelében állították fel. A zsidó keménylegény, Miska Japoncsik egykori házát még ma is gyakran keresik fel turisták, technológiák a pénisz bővítéséhez sem elhanyagolható kultuszához nagyban hozzájárult, hogy még a matrózruhába öltözött Leonyid Utyoszov is megénekelte az alakját — a Szovjetunió egyik leghíresebb, Magyarországon is jól ismert énekese szintén odesszai volt, ben az ő tiszteletére is szobrot avattak a városban.

Katajev katakombái tengernyi titkot őriznek Az Odesszai történeteknél sokkal gyengébb irodalom, de hatásában nem kevésbé fontos a szovjet irodalom talán legolvasottabb ifjúsági regénye, a magyar háztartások jelentős részében még mindig megtalálható Távolban egy fehér vitorla. Írója, Valentyin Katajev szintén odesszai volt, aki az ban megjelent regényben a saját gyermekkorának élményeit írta meg. Petya és Gavrik története az ös orosz forradalom idején játszódik fontos szerepet kap benne a Patyomkin páncélos egyik matróza isalakjaik pedig a regény későbbi folytatásaiban — Tanya a pusztán, Téli szél, Odessza katakombáiban — is visszatérnek.

A Távolban egy fehér vitorla — a Timur és csapatához hasonlóan — a szocialista nevelés lepusztult péniszek alapműve lett, ami Katajevet a szovjet irodalom egyik legnépszerűbb szerzőjévé tette. A regényciklus befejező része az Odessza katakombáiban, amelyben Petya és Gavrik huszonöt lepusztult péniszek később, már bőven felnőttként, fegyverrel a kezükben jelennek meg az éppen fasiszta megszállás alá került kikötővárosban.

Betűméret:

A regény címében megjelenő katakombák valóban léteznek: a város és környéke alatt megbúvó alagútrendszer a világ talán legnagyobb földalatti labirintusa lehet, folyosóinak teljes hosszát kilométerre becsülik, de még csak egy részét sikerült feltérképezni, egy jelentős része továbbra is feltáratlan — a számokból mindenesetre kiderül, hogy az odesszai katakombarendszer méreteit tekintve jókora köröket ver a nála jóval ismertebb, ám mindössze párszáz méteres párizsi katakombákra.

A komplex alagútrendszer aztán tökéletes búvóhelye lett az odesszai alvilág kétes figuráinak a csempészek raktárként használták, de elrabolt, külföldi értékesítésre szánt nőkről szóló történetek is keringeneka fasiszta megszállás idején pedig a szovjet partizánosztagok rendezkedtek itt be, de a legtöbben sosem tértek vissza a felszínre — a mélyben sokan meghaltak; volt, aki öngyilkos lett, és volt, akit a saját parancsnoka végeztetett ki, mert megbolondult a katakombák fogságában.

A beszámolók szerint a földalatti birodalomból rendszeresen kerülnek elő második világháborús fegyverek például puskák és gránátok lepusztult péniszek, illetve mumifikálódott holttestek és egyéb emberi maradványok. A legismertebb sztori egy Masa nevű lepusztult péniszek szól, aki a kétezres évek közepén egy szilveszteri lerészegedés során merészkedett le barátaival a város alatti alagútrendszerbe, ám másnap reggel, amikor a társaság feljött a mélyből, a lány már nem volt köztük.

Masa napokon keresztül bolyonghatott étlen-szomjan a koromsötét folyosókon a labirintusból kivezető utat keresve, mielőtt kiszáradt vagy megfagyott volna — már ha egyáltalán igaz a történet, ami még Alice Cooper érdeklődését is felkeltette.

A Vice ugyanis egy ös cikkében megpróbálta felgöngyölíteni Masa állítólagos történetét, de csak az derült ki, hogy a fórumokat bejárt fénykép, amelyen néhány lepusztult péniszek kamasz áll egy holttest felett, valódi ugyan — és felismerhetően az odesszai katakombákban készült —, de valójában semmi sem bizonyítja, hogy a földön fekvő test az állítólagos Masaé lett volna.

Mivel soha egyetlen hatóság sem erősítette meg a történetet, lepusztult péniszek helyi katakombaszakértő is azt állítja, hogy a Masa-sztori valójában a képzelet műve, egy városi legenda, ami talán segít távol tartani a kíváncsiskodókat a járatrendszertől. Mindez viszont még nem jelenti azt, hogy a földalatti labirintus veszélytelen lenne: több háziállat és gyerek is veszett már el a rengetegben, a mentések akár napokig is elhúzódhatnak, és nem minden esetben végződnek eredményesen.

Az odesszai katakombarendszert jól ismerők szerint az alagútrendszer hajléktalanok és kábszeresek rejtekhelyeilletve sátánista szertartások helyszíne is egyben, amihez számos bűneset is kapcsolódik: tavaly januárban mindjárt két holttest került elő a katakombákból mindketten hajléktalanok lehettekban egy lakásán brutálisan meggyilkolt 29 éves nő levágott feje került elő a mélyből, márciusában egy huszonéves fiatalember ütött agyon egy 17 éves lányt egy fejszével, ben pedig egy több hónapja halott férfi holttestére bukkantak a mélyben.

Hogy az önjelölt kalandorokat távol tartsák, illetve az újabb tragédiákat elkerüljék, a földalatti lepusztult péniszek egyes szakaszait — különböző tematikák mentén — megnyitották. Ezek közül szerintem a moldovankai Secret of Underground Odessa a legizgalmasabb, ahol egy kb. Az orosz nyelvű vezetett túra a helyi árakhoz viszonyítva kicsit drága, ha pedig angol nyelvű vezetést kérünk, akkor végképp sokat kell fizetnünk ez csak csoportoknak éri megde messze az egyik legjobb, nőtt a pénisz program, amit a város tartogat — viszont aki félti a ruháját vagy a cipőjét, netán kényelmetlenül érzi magát a sötétben, inkább ne erőltesse.

Petya és Gavrik előtt szintén szoborral tisztelgett a város. Osztap Bendert is egy odesszai svihák ihlette De a szovjet-orosz irodalom nagyjai közül nemcsak Iszaak Babel és Valentyin Katajev származott Odesszából, hanem például a Tizenkét szék nagysikerű szerzőpárosa, Ilja Ilf és Jevgenyij Petrov is. Noha mindketten Odesszában születtek, egészen Moszkváig kellett utazniuk, hogy megismerkedjenek egymással, ahol a vasutas szakszervezet Gudok magyarul: gőzsíp nevű lapjánál kezdtek el dolgozni.

Ilf eredetileg: Ilja Arnoldovics Fajnzilberg szegény zsidó családból származott, és már 18 éves korától a sajtóban dolgozott, odesszai vicclapok szerkesztőjeként kezdte a pályáját, míg a néhány évvel fiatalabb Petrov azaz Jevgenyij Petrovics Katajev a távirati ügynökség tudósítójaként, majd rövid ideig az odesszai rendőrség nyomozójaként helyezkedett lepusztult péniszek.

Furcsamód mindketten ban döntöttek úgy, hogy elhagyják a szülővárosukat, és Moszkvában próbálnak szerencsét: Ilf az írói kiteljesedés érdekében vette célba a várost, míg Petrov inkább csak a bátyját, a harcok után Moszkvában letelepedett Valentyin Katajevet követte.

1. Övé a világ legnagyobb pénisze - Blikk
2. Szuper tisztító a péniszhez

A három odesszait a moszkvai vasutaslap hozta össze egymással, amelynek Ilf, Petrov és Katajev mellett olyan munkatársai voltak még, mint az Irigységet jegyző Jurij Olesa, valamint Mihail Bulgakov, A Mester és Margarita szerzője — azért lássuk be, nem rossz névsor. Állítólag maga Katajev javasolta a két fiatalabb kollégának, hogy írjanak együtt könyvetés állítólag az is ő volt, aki bedobta a Tizenkét szék történetének ötletét.

Ilf, Petrov és Katajev is személyesen ismerte a közismerten magasra nőtt, Latin-Amerikába vágyó odesszai bajkeverőt. Valójában azonban N. A Tizenkét szék óriási siker lett, Ilf és Petrov ezért azt lepusztult péniszek, hogy Osztap Bender kalandjaiból trilógiát írnak, de végül csak egyetlen folytatás, az Aranyborjú készült el. Bár a náci propaganda igyekezett öngyilkosságként bemutatni Ilf ben bekövetkezett halálát, Petrov ezt az információt a Pravdában cáfolta, ő maga pedig öt évvel tinktúra erekció férfiak haditudósítóként halt meg, gépét az ostrom alá vett Szevasztopolból visszarepülve lőtték ki.

A trilógia befejező része soha nem készült el.