Lenyúlták a pasimat, de én nyertem!

Azt hiszem, nagyon normális nő vagyok, nincsenek extra elvárásaim, kiemelkedő követeléseim a pasim felé, humoros vagyok, szórakoztató, és elég szexi. Mégis-mégis… egy kiscsajnak sikerült lenyúlnia a pasimat.

c_400_200_16777215_00_images_kepek_vidam-no.jpg

Szögezzük le, a probléma ebben az esetben nem a kapcsolatunkban, nem bennem és talán nem is a pasimban, Dávidban keresendő. Néhány éve vagyunk együtt, a kapcsolatunk kifejezetten jónak mondható. Vannak vitáink, de nem számottevőek, mindig találtunk megoldást mindenre. Ám, amikor ő új munkahelyre került, minden megváltozott.

Ott volt ő, az a feltűnési viszketegségben szenvedő liba, aki semmitől sem riadt vissza, ha arról volt szó, hogy megszerezze, amit (vagy akit) akar. Egy kerti sütögetés alkalmával találkoztunk először. Már akkor is furcsa volt, hogy velem, a házigazda párjával nem foglalkozott, a köszönésen kívül egy szót sem beszéltünk. Dávid viszont annál jobban érdekelte a kis titkárnőt.

Csak azt láttam, hogy folyamatosan a közelében van. A medencében melléúszik, a grillnél véletlenül pont hozzáér, és hülyén vihogva konstatálja a kis „véletlen” balesetet, amikor kiönti a sört. És Dávid… zabálta ezt a baromságot. Ő is ott vigyorgott a béna vicceken, és úgy viselkedett, mint egy kezdő.

Ha odamentem hozzájuk, és megkérdeztem, min nevetnek, akkor összenéztek, és mondtak valamit. Nem számítottam.

Olyan idiótán próbálkozott Dávidnál, velem viszont feltűnően kedves próbált lenni, de csak szurkálódott. Olyanokat mondott, hogy „Látom, hogy nincs elég időd magadra, próbáld ki a power jógát, én arra esküszöm.” Kit érdekel, hogy mire esküszöl?

Dávid telefonjára folyamatosan üzeneteket küldözgetett. Nem vagyok az a kutakodós típus, de ez zavart, és egyszer-kétszer – amikor nem vette észre – megnéztem a telefonját. „Sziaaa, mizu veled? Én pont most megyek fürfeni. Tudod, a jó illatú habfürdőmmel.” És ehhez hasonló kis sms-ek. Felhúztam magam, de igyekeztem nem kimutatni. Akkor már kicsit elment az eszem, amikor megtudtam, hogy rendszeresen együtt ebédelnek, mert hiszen „úgyis együtt dolgoznak, nem mindegy?”. Nagyon nem, de ez nem érdekelte Dávidot. Attól féltem, hogy beleszeret ebbe a csajba, és tehetetlen leszek. Össze kellett szednem magam, és ki kellett találnom valamit, h a meg akartam tartani Dávidot.

Azt nem csinálhattam, hogy szólok a nőnek, hogy szálljon le a pasimról, mert az még Dávidnál rosszul vette volna ki magát. Más eszközökhöz kellett hát folyamodnom. Valahogy el kellett érnem, hogy Dávid ne a törékeny virágszálat, a jófej kiscsajt lássa benne, és azt, hogy ő magát ne valamiféle megmentőnek gondolja, aki nek kötelessége szegény kis szingli mellett kiállni.

Nagyon féltem, hogy nehogy az ellenkezőjét érjem el, mint amit szeretnék, és Dávid esetleg titkolózni kezdjen. Már így is majd’ megevett a féltékenység, nem viseltem volna el már ennél többet.

Hogy mit tettem?

Nagyon egyszerű. Puhatolóztam egy kicsit a kollégái, barátai körében. Megtudtam, hogy a csaj tényleg nagyon rákattant Dávidra, meg akarja szerezni, és ennek érdekében semmitől sem riad vissza. Azt gondoltam, jobb vagyok annál, mint hogy nyíltan megalázzam magam, így megvártam, míg Dávid hazaér. Most is a csajjal csevegett telefonon (hisz csak barátok, mi a bajom?). Halkan megkértem, hogy tegye le a telefont, és nagyon figyeljen rám.

A két kezembe vettem az arcát, szenvedélyesen megcsókoltam, és elmondtam, hogy jobban szeretem, mint valaha. Kész vagyok harcolni érte bárkivel, és szeretném, ha ő is harcolna értem. Azt akarom, hogy többet legyünk együtt, szeretkezzünk, amennyit csak lehet, és töltsük együtt minden szabadidőnket. Láttam, hogy kezd ellágyulni, és átölelt.

Elmondta, hogy nincs köztük semmi, és nem is lesz, mert neki nem kell az a nő, engem szeret, és most, hogy ezt elmondtam, még jobban. Soha nem akart attól a csajtól semmit, csak levakarhatatlan volt, és nem akart bunkó lenni. De értem az lesz, ha akarom.

Csak mosolyogtam, és nagyon boldognak éreztem magam. A győzelem, amit ebben az egészben arattam, felvillanyozott. Éreztem, hogy Dávid szeret, és csak ez számított. Elmesélte, hogy soha nem válaszolt az sms-ekre, az emailekre, és csak azt várta, hogy mikor kopik le a lány. De nem akart. Most már meg tudja neki mondani, hogy nem akar tőle semmit. Ha kell, erélyes lesz, mert tudja, hogy ez engem zavar.

Lenyúlták a pasimat, de én győztem.

Ligeti Anna

Click here - http://fbetting.co.uk claim betfair bonus

Az oldalunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Neked.
Elfogadom a cookiek használatát az oldalon.