Van-e pénze a galamboknak, Soha ennyi pénzt nem fizettek még egy postagalambért


Külföldi kereslet elvileg van, és Magyarországon rengeteg galambot tartottak haszonállatként a rendszerváltás környékén, de a főként kistermelőkre alapozó felállás beleállt a földbe. Ezt élesztenék fel a jövőre induló pályázati rendszerrel, amelytől nagy telepek és kis családi vállalkozások létrejöttét is várják. A lakosság hírekre érzékeny része egy emberként húzta fel a szemöldökét hétvégén, amikor "Szárnyaló gazdaság" néven nemzeti húsgalambprogram elindítását jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Soha ennyi pénzt nem fizettek még egy postagalambért

A galamb szó hallatán ugyanis manapság inkább egy forgalmas városi tér közepén szemetet csipegető, csapzott, piszkos és pofátlan madár jut eszünkbe, vagy ha nem ez, akkor egy erdei faágon turbékoló szerelmes gerlepár. Egyik sem olyasvalami, amit eszünkbe jutna megenni, ráadásul galambhúsba még piacon is csak szökőévente lehet belefutni, nemhogy fóliázva árulnák a sarki bolt hűtőpultjában.

Pedig a húsgalamb-tenyésztésnek, kereskedelemnek és fogyasztásnak nagy hagyománya volt Magyarországon néhány évtizeddel ezelőttig. Az új kezdeményezés ezt szeretné újra felvirágoztatni, az ötletgazdák úgy gondolják, nagy kiaknázatlan potenciál rejlik az ágazatban a falusi népességmegtartás, a kiegészítő foglalkoztatás és agrárexport szempontjából is.

  • Index - Gazdaság - Háztáji húsgalambozással indítanák be a vidéket
  • Soha ennyi pénzt nem fizettek még egy postagalambért
  • Kedves Sporttársak, Mint Benzing technikus és eredményszámoló, több észrevétel is beérkezett hozzám az elmúlt hetek versenyei alkalmával amit most szeretnék megosztani egy kis technikai segítséggel.

Bárdos István és Nagy István Fotó: Farkas Sándor Az aranykor: háztáji galambozás Magyarországon a Kádár-rendszer vége felé, a családi háztájizás felfutásával összefüggésben volt a csúcson az étkezési célú galambtenyésztés. Az as években és az es évek elején az ország húsgalamb-nagyhatalomnak számított, az exportált mennyiség elérte az évi tonnát, vagyis kb.

A húsgalambászatnak azonban betett a vidéki bolthálózatokat üzemeltető ÁFÉSZ-rendszer Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet összeomlása a rendszerváltás után, a kicsiben galambokkal foglalkozó családok pénisz megéri része átvevő híján felhagyott a tevékenységgel.

Jelenleg a havi 25 tonna sem nagyon jön össze exportra, pedig igény bőven lenne rá, de a nagy boltoknak csak akkor kellene a galambhús, ha az kereskedő tudná garantálni, hogy folyamatos az ellátás — mondta Bárdos.

van-e pénze a galamboknak

Ez pedig a mai viszonyok között aligha lehetséges széles körben, hiszen a legnagyobb hazai telepek is csak ezer galambbal dolgoznak. Egy ekkora szereplő termelését a csúcsidőszakokban karácsony előtt, húsvét előtt teljesen felszívják a külföldi partnerei, itthonra alig-alig jut, ezért sem találkozunk sűrűn galambhússal a magyar húsboltokban.

Meg persze azért sem, mert a cikk elején említett képzettársítások és előítéletek miatt a magyarok többsége manapság már nem biztos, hogy szívesen vásárolna galambhúst.

Puskák és galambok (regény)

Az ínyencek persze igen,— az éttermek közül is leginkább a fine dining vonalon lehet galambbal találkozni az étlapon —, de belső piacban csak egy nagyobb marketingkampány, a fogyasztók idegenkedésének legyőzése után lehetne nagyobb potenciál.

Egészséges, de drága A fiatalabbak közül valószínűleg kevesen kóstolták, ezért érdemes pár szót ejteni róla, milyen is a galambhús, és milyen állat maga a húsáért tartott galamb. A jó minőségű galambot kifejezetten egészséges húsként tartják számon, régen szokás volt betegeket táplálni vele magas fehérjetartalma miatt, ugyanezért kórházakban is előszeretettel főztek húslevest galambaprólékból. A Magyar Mezőgazdaság nevű portálnak egy galambtenyésztő arról beszélthogy tőle több Chron-betegségben, hasnyálmirigy-betegségben szenvedő ember vásárolja a galambfiókákat, és szerinte a vashiányos esetekben is nagy segítség a galambhús.

Elfogadom az adatkezelési szabályzatot. Tejesdobozokba rejtette és szuperexpressz-vonattal juttatta célba madarait, majd besöpörte a dobogós helyekért járó pénzjutalmat két férfi egy sanghaji galambröptető versenyen, amelynek szervezői később lebuktatták a csalókat, akik felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot kaptak. Az eset még áprilisában történt. A verseny a Honan tartománybeli Sangcsiuból indult, a cél a nagyjából kilométerrel arrébb, a kelet-kínai tengerpart középső részén fekvő Sanghajban volt.

Egy méretes galamb melle húsa dekás is lehet, konyhakész változatának kilónkénti ára pedig elérheti a forintot, vagyis prémium termék. A főleg levesekhez használható aprólék persze olcsóbb, de mivel Magyarországon jelenleg a galambnak nincs értelmezhető méretű piaca, általánosan jellemző, hogy nagy szóródást mutatnak az árak, és van olyan termelő, aki nem kilóra, hanem darabra értékesít.

A mezőgazdasági szakportál vonatkozó cikke szerint majdnem minden galambfajtát lehet húsgalambként tartani, de vannak kifejezetten pecsenyegalambnak kitenyésztett fajták. Ezek jellemzője "a kellően de nem túlságosan nagy test, az erőteljes fejlődési erély, a kedvező szaporodóképesség".

Jobb galambokat az átlagos galambászoknak

A cikk néhány tipikus fajtát is végigvesz, ilyen például a king, a strasszer, vagy texán. Bárdos István a Szárnyaló gazdaság programhoz külföldről, a nagy tenyésztési hagyományokkal rendelkező Olaszországból és Franciaországból importálna galambokat.

Jobb galambokat az átlagos galambászoknak

Szövetkezeti felvásárlás újratöltve A program a hétvégi nagy bejelentés ellenére van-e pénze a galamboknak kezdeteleges fázisban van, egyelőre csak a tervezés zajlik. Így azt sem tudtuk meg, mekkora keretösszegből működik majd, de valószínű, hogy hazai költségvetési és uniós forrást is bevonnak a finanszírozásba. Ami biztos, hogy az induláshoz szükség lesz ezer galamb megvásárlására külföldön, az állatok darabja 15 euró lehet, vagyis a mintegy 15 millió forintos költség garantált.

A program költségtervei jelenleg a Földművelésügyi Minisztériumnál várnak elbírálásra. A Bárdos Istvánék által a nemzeti van-e pénze a galamboknak koordinálására gründölt Agro-World Egyesület a szövetkezeti forma visszahozatalában is gondolkozik.

van-e pénze a galamboknak

Ez azt jelenti, hogy egységes felvásárlási és értékesítési rendszert dolgoznak ki, így a szövetkezeti tagok kizárólag a szövetkezeten keresztül értékesítenének, a tenyésztőkkel pedig termelői szerződést kötnének. A rendszer lényege, hogy egészen kis volumen előállítása esetén is megérje beszállni, hiszen a tudásátadástól kezdve a piacosításig sok olyan terület van, amit a szövetkezet le tud venni a kistermelő válláról, így neki csak a galambjairól kell gondoskodnia.

Postagalamb Sky Steeds Homing Pigeon Loft Postagalamb sport és tenyésztés

Ugyanakkor nem kellene szövetkezeti társasági formában működnie a résztvevőknek, az egyéni vállalkozóktól és őstermelőktől kezdve a kis családi vállalkozásokon át a nagy telepekig bárki beszállíthatna.

Az egyesület koncepciója szerint az első pályázati ciklusban régiónként vállalkozásban működő páras mintatelep, és páras családi vállalkozás létrejötte lenne az optimális. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Bárdos István a Nemzetközi Postagalamb Szövetség FCI elnöke és Krzysztof Kawaler a szövetség lengyel alelnöke a Postagalambok határok nélkül című háromnapos tanácskozást megnyitó postagalamb-röptetésen a lajosmizsei Tanyacsárdánál Pár tucat galamból persze megélni senki nem fog, de a galambdúcok rendben tartása nem nehéz fizikai munka, akár gyerekek, kismamák, nyugdíjasok is végezhetik, akik némi pluszpénzre tehetnek szert így.

Thaiföldön pénzért riasztják fel a galambokat a tökéletes instafotóért Tha Phae Gate Thaiföldön, Csiangmaj tartomány igen kedvelt turista látványossága, hiszen falai előtt kiváló fotókat lehet készíteni és ugye, ma már ez nem mellékes szempont. A Telegraph  minap közzétett cikkéből  megtudhatjuk, hogy a környék galambjai is szívesen időznek itt az insta fotót készítők boldogságára. Ugyanis a fal előtt felrebbenő madarak kiváló töltelékként szolgálnak a kívánt képekhez.

Már a legminimálisabb példányszám, a napi maximum 1 óra munkával fenntartható 10 galambpár is képes kitermelni ezer forintot évente a szaporulat értékesítése révén.

Ahogy abban is látnak potenciált, hogy falusi önkormányzatok a közmunkaprogram keretében galambtenyésztésbe vonják be a közfoglalkoztatottakat. Manapság is vannak települések, ahol ez orvosilag növelje meg a péniszt, például a Borsod megyei Karcsa, ahol Bárdos elmondása szerint galambbal fut a program. Az Agro-Worldnél arra is számítanak, hogy a postagalambokkal foglalkozók ráharapnak a lehetőségre.

Magyarországon több ezer postagalamb-szervezeti tag van, ők többnyire versenyeztetik is az állataikat, van-e pénze a galamboknak jó pénzért eladni csak azok tudnak galambokat, akik helyezéseket érnek el. Versenyből és jegyzett helyen befutó galambból viszont kevés van, a több ezer embernek csak viszi a pénzét a galambászat.

Ha a versenygalambjaik mellé beszereznek haszonállatként tartott galambokat is, az sokkal nem dobja meg a ráfordítási időt, de kompenzálja a költségeket — vélekedett Bárdos Van-e pénze a galamboknak. Az előzetes számítások szerint 73 postagalambászklub és 43 díszgalambászklub tagjai lesznek bevonhatók a programba, valamint mintegy ezer település a közfoglalkoztatáson keresztül. Postagalambok Nyíregyházán A tervek szerint a nyertes pályázók ingyen kapnák az állatokat, nekik csak a dúc kialakításáról és a takarmányozásról kellene gondoskodniuk.

Ha minden a tervek szerint alakul, egy év alatt ezer példány közelébe is felkúszhat az egyedszám a galambok fél éves korukban már elkezdenek szaporodni. Bárdos István szerint a cél, hogy újra elérje az ország az évi tonna körüli pénisz telefonról, egyelőre azt lőtték be, 5 év alatt mindenképpen jussanak el tonnáig. Mint mondta, stabil mennyiség termelése esetén keresletből nem lesz hiány, hiszen a hagyományos európai piacok pl.

van-e pénze a galamboknak

Németország, Franciaország, Svájc mellett az utóbbi időben keletről pl. Oroszország, Kína, Szaúd-Arábia is érdeklődnek a magyar galambhús iránt. Borítókép: Egy postagalamb Nyíregyházán